1831. szeptember 25.

Mihalik János levéltáros az 1831 előtti hiányzó tanácsülési- és a törvényszéki jegyzőkönyvek átadását kéri a levéltár részére


Tekentetes Nemes Tanáts!

Hivatalossan jelentem, hogy a Politikai Tárgyakrul az 1786, 1787, (1)810, (1)816, (1)819, (1)822, (1)823, (1)824, (1)828, (1)830 a Törvényes Tárgyakrul pedig (1)799, (1)806, (1)807, (1)808, (1)810, (1)811, (1)812, (1)813, (1)816, (1)817, (1)818, (1)819, és (1)830-ik Esztendőbéli Jegyző Könyvek mái napig is békötve a Levél Tárba nem találtattnak mellyek közül többek az Iróházba már elkészülve vag(y)nak azoknak eredetével való öszvehasonlítatását, és béköttetését az el nem készülteknek leírat(t)atását a Levél Tárnak rendessebb tartására alázatossan kérem és maradok

A Tekéntets NT Tanátsnak

Székes Fehérvárot 25-ik 9b(ris) (1)831.
Alázatos szolgája
Mihálik János Levél Tárnok

 

FORRÁS: SZVL Tanácsülési iratok 1831. számn. Eredeti fogalmazvány.



1833. október 2.

Mihálik János levéltárnok a levéltári munka felgyülemlése miatt, a munka folyamatos biztosítása érdekében segédet kér


Tekéntetes Nemes Tanáts!

Hivatalossan jelentem, hogy mint, hogy az előbbeni Üdökhöz képest a Levéltárbeli Munka részerént a három rendbéli, Jegyző Könyvek sommás megszaporodásával, részerént a naponként való feles kerestetéssel, és a kikereset(t) actak helyre rakásával valamint a regesztraltaknak rendbe szedésével an(n)yira megszapporodott, hogy annélkül hogy valamely hátra maradást a legnagyobb szorgalom mellett is ne szenvedjék egy maganyos létemre lehetetlen; mely véget(t) a legalázatossabb Tisztelettel kérem a Tettes NS Tanátsot, hogy az Író ház tagjai közül egyet mellém segédnek rendeni ne terhelytessen. Ki is egyebb eránt tisztelettel maradok.

A Tekéntetes NS Tanátsnak

Székes Fehérvárot 2-ik X(bris) (1)833.
 
Alázatos szolgálja
Mihalik János
Levél Tárnok


FORRÁS: SZVL Tanácsülési iratok 1833. No. 2317. Eredeti fogalmazvány.

 



1837-39?

Mihálik János panasza Lintzer Vilmos főügyész ellen, aki a levéltárból a tanács engedélye nélkül iratokat vett ki


T. NS Tanáts

Tiszti Ügyész Lintzer Vilmos Urnak ellenem tett szobeli azon puszta vádjára, hogy én a Levéltárbul hivatalos foglalatosságért megkivántató Irományokat ki nem adom, melly által kötelessége tellyesítésében gátoltatik, a Tisztelt Úr tapasztalása szerént még eddig a NS Város Levéltárábul nem tsak hivatalához szükségesseket hanem más minden féle actákat nemes parantsolatokat a Tettes NS Tanáts Rendelésével jövén hozzám eredetében szedett ki, és nem tsak hogy a szükségesseket ki nem kapta hanem azokon felül az Irnok uraknak letis(z)tázás végett kiadatott Jegyző Könyveket, azoktul elszedven mind lakására hordógatya mellyért én megszólítottam és a nála lévő számos eredeti irományok vis(s)za hozására mellyeket nyugta mellyet ugy vett ki, hogy azokat a Városi Irnok Urak által lerakja, azonban azt vettem észre hogy haza vivén naponként azt nem tudom mi czélbul a NS Város Levéltárának nagy rendetlenségére többrül többet kívánt, minthogy azt tőle megtagadván segedem előtt azon kifejezéssel élni bátorkodott, hogy majd meg sekerozlak (…) szamarak. Minthogy pedig ez által nem tsak magam személyét hanem az többi Tiszti Társam s(z)emélyét is érenté válvan hathatossa protestálok és tisztelettel kérem a Tettes NS Tanátsot hogy Ügyész Urat a Levéltárba való határozatlan hatalmaskodásátul letiltani, és a Reversalis könyv utmutatása szerént nála Esztendöktül fogva tartott Irományok mellyek a Levéltáron kívűl tellyes bátorságba nintsenek, melyért az egésznek könyen nagy kára következhetik viszahozására köteleztettni, ugy ennek utána az … sz. alatt ide mellyekelt Királyi Biztosi végzésnek leendő tellyesittésére utasitani ne terhelytessék különben és puszta kérésére az Irományokat melybül azt, hogy hivatalához szükségessek ki nem tudhatom a T. NS. Tanáts assignatioja nélkül semmit ki nem adok. A mi pedig eddig fentartot betsületes mellett személyem Vádlóit illeti alázatossan kérem a Tettes NS Tanátsot öket oda utasitani méltóztassék, hogy a mit Tiszti és Polgári Rangom kiványa Vádjaikat , hogy magamat illendően védelmezhessem nem puszta szóval hanem irásba foglalva adják bé.

 

Tisztelettel maradván
A T. NS. T.
Székes F.
(dátumn. Aláírás nélkül)

Forrás SZVL. Tanácsülési iratok évn. Számn. Fogalmazvány


 

A levéltáros esküje


„Én N.N. esküszöm az élő Istenre, ki Atya, Fiu és Szent Lélek, a Boldogságos Szűz Máriára és Istennek minden Szenteire, hogy a Tettes Nemes Tanáts által reám bizott Archivariusi Hivatalomnak mindenkor, mindenekben Szentül meg felelni fogok, az Archivumban találandó vagy ennek utánna oda béjövö Irományokat hiven őrizni, a szükséges Regestrálásokat szorgossan végbe vinni fogom, semminémü Irományokat az Archivumbul a Tettes Nemes Tanáts, vagy Jegyző Uraknak hire, és tudta nélkül soha ki nem adok, minden igyekezetemet a Ns Város hasznára intézni, a Titkokat, mellyek netalán nékem tudtomra leendenek, a Tettes Ns Tanátson kívül senkinek sem fogom fel fedezni. Isten engem ugy segéljen, a Boldogságos Szűz Mária, és Istennek minden Szentei.”

Forrás: SZVL Esküminta. Évn.


 


1849. május 10. 

A városi levéltár hivatalos átadási-átvételi jegyzőkönyve Mihalik János levéltáros hivatalba történő visszahelyezésekor


Alulírottak a f(olyó) é(vi) tanácsi j(egyző)könyv (…) száma alatt a városi levéltárnak Mihálik János levéltárnok úr kezeire adására megbízatván, hivatalossan jelentjük, hogy a f(olyó) é(vben) Nagy János volt levéltárnok és Mihálik János újjonnan visszahelyhezett levéltárnok úr jelenlétében a levéltárban lévő jegyző-, és mutatókönyveket megvi(z)sgálván, úgy találtuk hogy:
Az 1661-ik évtől 1787-ig bezárólag a politikai és törvényes tárgyak vegyessen jegyeztetvén, ezekrül a mutatókönyvek megvagynak.
A politikai mutatókönyvek 1788-tól 1848-ig bezárólag, a törvényes mutatókönyvek pedig 1788-tól 1847-ig bezárólag megvagynak.
Tisztázott j(egyző)könyvek vegyessen a politikai és törvényes tárgyakról 1788-tól kezdve 1819-ig bezárólag nincsen tisztázva, azomban 1820-tól kezdve 1832-ig bezárólag megvagynak. 1833., 1834. és 1835. évek nincsenek tisztázva, de 1836-tól kezdve 1845-ig bezárólag tisztázva találtatnak.
A törvényes tárgyakról nevezett j(egyző)könyvek a politikaiaktól elválasztva 1790-től 1803-ig; az 1805., 1807., 1809., 1812., 1814., 1815., 1820-tól 1836-ig, (az) 1837., 1838., 1839., úgy az 1841-től 1844-ig bezárólag letisztázva találtattak. Ellenben az 1804., 1806., 1808., 1810., 1811., 1813., 1816., 1817., 1819., 1840-ik évekről készültek letisztázva nincsenek.
Egyéberánt az eredeti minden j(egyző)könyvek és ugyan a politikai és gazdasági j(egyző)k(önyvek) 1847-ik év végéig, a törvényesek pedig 1848-ik év végéig feltaláltattak.
A j(egyző)könyvekben megemlített oklevelek és ugyan a politikai tárgyakról (az) 1847-ik év végéig, a törvényesek pedig az 1848-ik végéig a j(egyzői) hivatal által a levéltárba béadatván, azokat tömérdekségek miatt megvizsgálatlanul adtuk által.
Által adtuk továbbá Mihalik János levéltárnok úrnak az 1790/91-ik évi országgyűlésnek 8 darabban bekötött j(egyző)könyveit, valamint az 1836-ik évi országgyűlésről a 2-ik számtól a 11-ik számig ott található s bekötött j(egyző)könyveket, továbbá úgy az 1703-ik évi october 23-ról kelt, e városnak eredeti szabadalom levelét, valamint a városnak magyar köriratú pecsétjéről szólló oklevelet. Úgy a gondvisellés végett ott tartott 1830. évben vert 1 arany és 2 ezüst koronázási emlékpénzeket, végre 3 – egy kisebb és 2 nagyobb - zászlóit e városnak (a) hozzájuk tartozó szalagokkal együtt.
Megvi(z)sgáltuk továbbá a levéltárba gondvisellés végett helyheztetett végrendeleteket, mellyek az azokrul vezetett jegyzékkel mindenben megegyeznek és feltaláltattak.
Melly ekképpen véghez vitt levéltár átadásárul adjuk hivatalos jelentésünket a volt és újjonnan kinevezett levéltárnok urak aláírásával meghitelesítve.

Költ Sz(ékes) Fejérvárott majus 10-én 1849.
Fanta Károly kiküldütt tanácsnok
Nagy János általadó
Mihalik János általvevő

 

FORRÁS: SZVL Tanácsülési iratok 1849. No. 1563. Eredeti jegyzőkönyv.


 

Becsű a Városház épületeiről és telkéről, 1883.


A levéltár az épület emeleti részében volt elhelyezve, s két helyiségből állt.
„Levéltár egy db. külső ajtó kulcsos zárral, külseje vas lemezzel boritva, belső kereszt ajtó kinn ülő zár vaskilinccsel bevésett pántokkal, 1 db. 4 szárnyu kettős ablak egy vászon redőnnyel és 2 szárnyu vastáblával tolózárrakkal, 1 db. nagy gömbölyű öntött vas kályha kivülről fütő 4. m. h. vascső faragott kő alj, szoba padolat régi a födem boltozat.
Levéltár belső szoba 1 vasajtóval kulcsos zárral faragott kő keretben 2 lakatra zárható, lakat nélkül 1 belső kereszt ajtó félig üvegezve kinn ülő vaskilinccsel 2 db. 4 szárnyu kettős ablak vasrostéllyal mindegyike külső vas táblával deszka padolat régi a födem boltozat.” 

Forrás: SZVL. Vagyonleltárak 1883.


 

Leltára a Székesfehérvár szab. kir. város levéltárában őrzött értéktárgyaknak és ereklyéknek 1897. nov. 17.

 

1.

Székesfejérvár szab. kir. város latin szövegű királyi általános kiváltság levele 
(: Privilegiuma :) Lipót királytól 1703. évi october hó 23-áról pergamenton, a város színes címerével, királyi nagy függő pecséttel ellátva

1 db

2.

Székesfejérvár szab. kir. város magyar szövegű királyi kiváltság levele (: Privilegiuma :) V-ik Ferdinánd királytól 1845. évi bőjtmás hó 6-áról pergamenton, a város színes címerével, melylyel a városnak a magyar köriratú pecsét használatát engedélyezi; - királyi függő közép pecséttel ellátva

1 db

3.

Székesfejérvár város latin szövegű kiváltság levele (: Privilegiuma :) Mária Theresia királynőtől 1757. évi június 13-áról, pergamenton, melylyel a városnak az 5-ik (: Bertalan-napi :) vásár tarthatását engedélyezi, királyi függő kis pecséttel ellátva

1 db

4.

Mária Theresia királynő adomány levele 1759. évi aprilis hó 24-éről, mellyel az öreg templom (: a belvárosi székesegyház :) építésében területet ajándékoz, pergamenten, királyi függő kis pecséttel ellátva

1 db

5.

Lipót királynak 1693. évi februarius 26-án kelt adomány-levele, melyben négy korábbi keletű adomány-levelet megújít és illetve megerősít; nevezetesen az 1-sőt a bor be-és kivétele tárgyában 1485. évből; - a 2 akiket kívánatosan, mely Vaál, Velence, Vereb és Tabajd községekhez tartozó birtokosokat Fejérvár városának adományozza 1541. évi június 15-éről; - a harmadikat ugyancsak 1541. évi június 15-éről, melyben Fejérvár város polgárainak érdemeikért s Podmanickytól szenvedett káraiért a város polgárainak megengedi, hogy a Palotai várhoz tartozó Chorvay (: Csoór, :) Gyón, Esztemer (: Isztimér :) birtokokat, melyeken Podmanicky erőszakoskodik, elfoglalhassák, s azokat minden hozzátartozandóságokkal, jövedelmekkel háborítlanul leírhassák. - a 4-ik 1541. évből, mely szerént a király kötelezi magát Székesfejérvár jogai, - szabadalmai és kiváltságainak sértetlen megőrzésére és épségben tartására ( a királyi függő pecsét hiányzik)

1 db

6.

I-ső Ferdinánd király bocsánatadó levele Székesfejérvár város polgárainak 1557. évi september 5-éről, melylyel az előzőleg Zápolyához elpártolt polgárságot királyi kegyelmébe visszafogadja, s nekik megbocsát; - merített u. n. diósgyőri papíroson; (: a pecsét lemállott :)

1 db

7.

Colosváry Péter armálisa (: nemesi adománylevele :) II-ik Ferdinánd királytól 1622. évi július 28-áról; Királyi kis függő pecséttel, pergamenten.

1 db

8.

Kolosváry Mihály armálisa (: nemes-levele :) Leopold Királytól, pergamenten 1696. évi martius 12-érül, nagy királyi függő pecséttel.

1 db

9.

Gyulai János armálisa (: nemes levele :) Leopold Királytól. 1718. évi május 15-éről, pergamenten királyi nagy függő pecséttel

1 db

10.

Wüstinger József mérnöki oklevele 1815. évi majus 26-áról, pergamenten, függő pecséttel

1 db

11.

I-ső Ferenc és V-ik Ferdinand koronázási arany emlékpénze 1830. évi september 28-árol

1 db

12.

Ugyanaz, ezüstből (: nagyobb alakú :)

1 db

13.

Ugyanaz ezüstből (: kisebb alakú :)

1 db

14.

Első Ferenc József és Erzsébet egybekelése. Tallérnyi nagyságú ezüst emlék-érme 1854- évből

1 db

15.

Első Ferenc József koronázási arany emlékpénze 1867. évből 
(: arany :)

1 db

16.

Ugyanaz ezüstből

1 db

17.

Erzsébetnek magyar királynővé koronázási ezüst emlékpénze 1867. évből

1 db

18.

1 db bronz-érem a Déli részeknek az anyaországba kebelezésének évszázados emlékére 1879. évből.

1 db

19.

Fiume városának az anyaországhoz csatoltatásának 100 éves jubileumára vert bronz-érem 1879. évből

1 db

20.

Simor János esztergomi érsek 25 éves püspökségének jubilaeuma emlékére vert ezüst érem 1882. évi június 29-éről.

1 db

21.

Pauer János székesfejérvári püspök adományából öt darab ezüst-érem (: egy nagyobb és 4 kisebb :) Székesfejérvár városának a törökök kiüzetésének és a város visszafoglalásának emlékére

5 db

22.

Szeged városának az 1879. évi nagy árvíz-veszedelem után való ujra felépítésének emlékére 1879. évben kibocsátott, s 1883. évben megküldött ezüst érme

1 db

23.

Az aradi 13 vértanu emlékére emelt emlékszobor leleplezése alkalmából vert bronz érem, 1890. évi octóber 6-áról.

1 db

24.

1 db nagyobb fehér selyem lobogó 1870-ik évböl; az egyik felén Szt. István Magyarország apostoli első királyának arcképével, Fejér megye címeréhez hasonló alakban, melyben Magyarországot a boldogságos Szűzanyának oltalmába ajánlja; alatta a város címerével; - a másik felén Magyarország nagy- és alatta kis címer paizsaival.

1 db

25.

1 db közép nagyságú fehér selyem lobogó 1870-ik évből, az egyik felén Szt. Sebestyén képével, s alatta Székesfejérvár város címerével; - a másik felén pedig Magyarország nagy címer-paizsával.

1 db

26.

1 db kis alakú fehér selyemből készült lovas-zászló 1810-ik évből; az egyik felén Szt. László király arcképével, s alatta város címerével; a másik felén Magyarország címerének nagy paizsával, s alatta az osztrák címer kétfejű sasával.

1 db

27.

1 db meggyszínű nagy, széles és arannyal gazdagon hímzett, csokorra kötött két ágú, s arany rojttal ellátott zászló szalag; a szalag egyik ágán a jelmondat - hímzéssel: "Béke és Egység", s az adományozó grófnő egyesített kettős grófi családi címerével; - a szalag másik ágán pedig a következő hímzéssel: "Vásonkeöi Gróf Zichy, született erdődi gróf Pálffy Ludovicától. 1844.ik évben."

1 db

28.

Egy gazdag ezüst hímzésű, világoskék színű hosszú bársony zászló szalag a következő hímzésű felirattal: "Kopczia Graefin von Zichy, geborne Baronesse de Luschinzky" - hosszú, gazdag ezüst rojttal

1 db

29.

Egy keskeny fehér atlasz zászló szalag 1810-ik évből, gyér arany hímzéssel és arany rojttal, a következő felirattal: "A magyarok Istene vezéreljen! 1810." - Ürményi Iuliannától

1 db

30.

Egy egész keskeny aranyhímzésű zöld selyem zászló szalag, arany rojttal, - minden felirat nélkül.

1 db

 

Ezen fentebb 30 azaz Harminc folyó szám alatt felsorolt értéktárgyak- és ereklyéknek időközönként gondjaimra bízását és a városi levéltárban való elhelyezését, ezennel elismerem.

Kelt Székesfejérvárott, 1897. évi aprilis hó 24-én.

 

Moenich Károly
levéltáros

 

Ezen levéltárban foglalt tárgyakat, s értékeket a mai napon átvizsgálva teljes rendben találtuk

 

Tóth István
főjegyző
Mohai Lajos
sz(ám)vevő
 

 

31.

18920/97 sz. határozattal átadott Szilágyi Sándor hazai történetíró bronz érme

1 db

 


 

Székesfehérvár Szabad Királyi Város Szervezési Szabályrendelete 1906 


130.§. 
Levéltár
Őre és vezetője a levéltárnok
A levéltárnok teendői a következők:
a) a közgyűlés, közigazgatási bizottság, tanács és polgármestertől elintézett és irattárba kerülő iratokat rendben tartja és megőrzi;
b) a kiadóhivataltól feldolgozott ügyiratokat havonként átveszi s azokat a tanácstól megállapított ügykezelés szerint levéltározza;
c) az iktató hivataltól hozzá érkezett új tárgyiratokat, nemkülönben a szerelés végett átadott iratokat az ügyhöz tartozó előiratokkal vagy az elintézéshez szükséges egyéb levéltári iratokkal felszereli, esetleg elismervény mellett kiszolgáltatja;
d) a c) pont alattiakat az ügyosztályvezetők írás-, vagy szóbeli felhívására is teljesíti;
e) gondoskodik arról, hogy akár a folyó ügyiratokhoz csatolt, akár térítmény mellett kiadott levéltári iratok kellő időben visszakerüljenek, és helyükre tétessenek;
f) a térítvény mellett kiadott iratokról nyilvántartás czéljából külön naplót vezet, s köteles az iratok kiadása napjától számított 2 hó lefolyása után az illető ügyosztályt, vagy tisztviselőt, 
a künnlevő iratok visszaküldésére rövid, nyomtatott figyelmeztetésben felhívni; ha ezután az iratok 8 nap alatt nem érkeznének vissza, vagy azoknak további kinntartása nem indokoltatnék, erről a polgármesternek jelentést tesz, és hasonló felszólítást alkalmaz akkor is, ha az iktatószámhoz csatolt előiratok, az ügydarabbal vissza nem érkeztek;
g) leltár mellett kezeli és őrzi a közlevéltárban levő emlék és műtárgyakat;
h) köteles a levéltár még rendezetlen anyagát osztályozni;
i) fölöttes hatóságai utasítására a várost érdeklő ügyek és kérdésekben adatokat kutat és szolgáltat;
k) az anyakönyvek II. példányait vezeti;
l) feleknek főjegyzői engedély mellett értesítéseket és e szabály korlátain belül levéltári iratokról hiteles másolatokat ad.
m) a szabályrendeleteket elkülönítetten együtt kezeli.

131. §.
A közigazgatási levéltár belső ügykezelésének, nevezetesen az ügyiratok rendezésének módját a jogügyi osztály és levéltáros javaslatára a tanács állapítja meg.
132. §.
A levéltári hivatalnak átadott olyan eredeti okmányok, amelyek tartalmuknál fogva, mivel jogok és kötelezettségekről szólnak, nagyobb fontosságúak, mint p. o. eredeti szerződések, alapító levelek és egyéb fontos iratok, vagy az ezekre vonatkozó térítvények külön és zárt helyen őrizendők s ezekről külön sor és névmutató könyvek vezetendők.

133. §.
A levéltárból térítvény mellett eredeti iratokat a polgármester, árvaszéki elnök, ügyosztályvezetők, rendőrfőkapitány, árvaszéki ülnökök, tiszti-főügyész, főorvos, főmérnök, főszámvevő és pénztárnok vagy helyetteseik vehetnek ki. Más tisztviselőknek, vagy hivatalnokoknak térítvényeire csak hivatali főnökük láttamozása mellett adhatók ki irományok.

134. §.
A hatóság keretein kívül álló idegen hatóság, hivatal, testület és magánszemélyek részére a levéltárból iratok csak a tanács — mindenesetre külön hozandó határozat alapján — adathatnak ki. Azonban hiteles másolatban a levéltárnok saját névaláírása s a törvényhatóság pecsétje alatt a polgármester, vagy a főjegyző előzetes engedélye mellett bármikor is iratokat kiadhat.

135. §.
A levéltár a főjegyző felügyelete alatt áll.

136. §.
Az árvaszék irattára a közigazgatási levéltárral egy helyiségben van teljesen elkülönített kezelésben. Kezelője az árvaszéki iktató kiadó. Kezelési módját belügyminiszteri utasítás szabályozza.

137. §.
A levéltárnoknak helyettesítéséről, munkatorlódás esetén kisegítéséről a polgármester gondoskodik s erre a főjegyző meghallgatása mellett a közigazgatási iroda bármelyik esküt tett tagját kirendelheti.

Forrás: SZVL Szabályrendeletek gyűjteménye. 



Juhász Viktor levéltár ismertetése 


SZÉKESFEHÉRVÁR SZABAD KIRÁLYI VÁROS LEVÉLTÁRA
(Stadtarchiv. - Archives municipales.)

A török kiűzése után a városi hatóság 1688 végén kezdvén meg működését, a korábbi időkből nincsenek iratsorozatok. Elveszett iratainak összegyűjtése végett a tanács 1840-ben kérdést intézett a pozsonyi káptalanhoz, hogy nem lappanganak-e azok levéltárában? A káptalan olyan értelmű választ küldött, hogy csupán az ispotályos rend székesfehérvári házának okmányai vannak ott őrizetben, melyek azonban a lovagrendnek tulajdonát képezik. Ezzel a régi levéltári anyag felkutatása elintézést is nyert. 
A levéltár összefüggő sorozatai 1688-tól kezdődőleg: Acta politica; Acta judiciaria; Protocolla Senatus; Protocolla judiciaria; Fragmenta protocollorum. 1689-től 1750-ig: Grundbuch. 1828-ból: A város első felmérési térképe és az ezen kortól vezetett telekkönyvek összes példányai, helyszűke miatt a városi múzeumban őrizve. 1828-tól: Tabella confrontantionalis super quanto contributionali, csak néhány évfolyam teljes, amelyekhez a rationes egy-két csomagja áll rendelkezésre. 1688-tól: Rationes camerales. 1816-1895: A róm. kath., gör. kel., ev. ref. anyakönyvi másodpéldányok. 1850-től: A neológ, az orthodox izraeliták anyakönyveinek másodpéldányai. 1860-tól: az ág. hitv. ev. anyakönyvek másodpéldányai. 
Rákóczi-kori anyag; a Bach-Schmerling-kori anyag helyszűke miatt a padláson őriztetik. 1687: Notae diaetae. 1790-1820: Sessiones diaetales. 1840-1848: Követi jelentések. Képviselőválasztási okmányok. Tanácsi, valamint árvaszéki, közigazgatási bizottsági, elnöki, kihágási központi választmányi stb. ügyek iratai a mai napig. 1867-1930: törvényhatósági bizottság közgyűlésének jegyzőkönyvei; 1872-1930: tanácsi, közigazgatási bizottsági, elnöki, kihágási, központi választmányi sorkönyvek. Letétek a levéltárban: Takács Benjamin közjegyző irattára és 3 db armális. A legrégebbi oklevél 1557-ből való; tárgya: I. Ferdinánd bocsánatadó levele a székesfehérvári polgároknak, akik a királyválasztó országgyűlésen Zápolya Jánosra szavaztak. Mutatók a város reorganizálása idejétől végig rendelkezésre állanak, az iktatókönyvek pedig csupán 1860-tól kezdődőleg vannak meg. 
A levéltár a hivatalos órák alatt hozzáférhető. A levéltár vezetője: dr. Juhász Viktor főlevéltáros, tb. főjegyző. Napidíjas: Nyírfás László.

Vonatkozó irodalom: Közlemények a Dunántúl történetéhez. 1911. évf. - Juhász Viktor: A proletárdiktatúra és előzményei Székesfehérvárott. (Székesfehérvár, 1927.)

In: MAGYAR MINERVA A magyarországi múzeumok, könyvtárak, levéltárak, tudományos intézetek, tanintézetek, bizottságok, tanácsok, tudományos és művészeti társulatok, közművelődési egyesületek évkönyve. VI. kötet. 1930-1931. Bp., 1932. 628-629. o.

 

 

Jegyzetek

  1. hordógatya=hordja
  2. A jegyzőkönyvi számra vonatkozó rész kitöltetlen.
  3. Az épület egyik – a pénzügyi tanácsnok melletti – helyiségét irattári célokra használták. 
  4. Székesfehérvár szab. kir. város szervezési szabályrendelete. 1906.



Évforduló

Székesfehérvár Topotéka

szekesfehervar.topoteka.hu

Megjelent

Székesfehérvár története az Árpád-korban