2017. augusztus 4.:

Jubál Károly
(1817. VIII. 4. – 1853. III. 3.)

 

Jubál Károly

 

Jubál (Juhbál) Károly (1817. aug. 4. Székesfehérvár – 1853. márc. 3. Pest).

Székesfehérvárott szerezte meg az érettségit a ciszterciták vezetésével működő királyi főgimnáziumban, 1833-ban. A hatosztályos gimnázium elvégzése után a városháza alkalmazásában állt, műszaki munkák elvégzését bízták rá – „becsületbeli íróházi járulnok” volt. 1840-től 1844-ig a bécsi műegyetemen tanult, ahol mérnöki oklevelet szerzett. Már bécsi évei alatt kapcsolatba került Kossuth Lajossal, ekkor küldte el A vallások egyesüléséről a nevelés dolgában című dolgozatát a Pesti Hírlapnak. 1846-ig a bécsi politechnikum (Politechnisches Institut) asszisztense, majd Pesten a József Ipartanodában az építészet és a leíró mértan tanáraként helyezkedett el. 1846 októberében elkészítette A Josef-Ipartanodák rajztanárának tanítása modoráróli rövid nyilatkozatát, ezt a korai – ha nem az első – módszertani levelet. Ebben szakmai ismereteinek birtokában és kiváló nevelői tehetségének megfelelően elemezte az ún. előkészítő év és a további tanévek műszakirajz-oktatásának "kezelési" és "kiviteli" módszereit, a mindenkori fokozatosság elvét hangsúlyozva ki.

 

A szabadságharc bukása után azonban az elsők között bocsátották el állásából. Kossuth gyermekeinek nevelőjeként – később házitanítóskodott, instruktor lett Kossuth nővérénél – 1850 őszén kidolgozta A honmentés tervezetét. 1851 őszén bekapcsolódott a Makk József tüzérezredes által kezdeményezett függetlenségi összeesküvésbe, melynek célja a szabadságharc ismételt kirobbantása volt. A sokágú szervezkedésnek ő irányította a magyarországi ágát. Összeköttetésben állt Noszlopy Gáspárral, az 1849-es dunántúli népfelkelés vezetőjével, aki Tolna megyében ekkor már szabadcsapatot is alakított, és Gasparich Kilit volt tábori lelkésszel is. Az összeesküvés viszonylag hamar lelepleződött. Miután a német földön állomásozó magyar ezredek szervezkedését, Johann May alezredes bécsi előkészületeit és a galíciai lázítási kísérletet is felszámolták, 1851. december 1-jén Jubál Károlyt, a pesti központ vezetőjét is letartóztatták Kossuth nővéreivel együtt. 1853-ban, a Mazzini nevével fémjelzett, sikertelen milánói felkelést és Libényi János Ferenc József elleni merényletét követően a bécsi haditörvényszék megtorlásként – legalább 25 szervezkedő társával együtt – halálra ítélte. Március 3-án harmadmagával kivégezték, felakasztották.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem aulájában 1982 óta találkozhatunk a tevékenységének és mártíromságának emléket állító táblával. Székesfehérváron, a Jókai utca 16. számú épület falán látható emléktábláját 1994. március 15-én avatták fel, melynek szövege: „E HÁZ ELŐDJÉBEN SZÜLETETT JUBÁL KÁROLY MÉRNÖK-TANÁR, KOSSUTH GYERMEKEINEK NEVELŐJE, A 48-AS ESZME HŰSÉGES ŐRZŐJE, A MAGYAR FÜGGETLENSÉG LÁNGLELKŰ HARCOSA. AZ ÖNKÉNYURALOM 1853-BAN KIVÉGEZTE. EMLÉKÉT ŐRZI SZÉKESFEHÉRVÁR HÁLÁJA.”

Végh Ákos László

Székesfehérvár Topotéka

szekesfehervar.topoteka.hu

Megjelent

Székesfehérvár története az Árpád-korban