Székesfehérvár települési értéktára

Akóts-malom / Vízivárosi gőzmalom

1. melléklet a 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelethez

Javaslat a

Akóts-malom / Vízivárosi gőzmalom

települési értéktárba történő felvételére

Akóts-malom / Vízivárosi gőzmalom

  Készítette:
dr. Horváth Miklósné, 3. sz. választókerület, Víziváros önkormányzati képviselője

Székesfehérvár, 2018. március

I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI


1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: 
    Székesfehérvári dr. Horváth Miklósné, 3. sz. választókerület, Víziváros önkormányzati képviselője

2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai:

    Név: dr. Horváth Miklósné

    Levelezési cím: 8000 Székesfehérvár, Nyitrai utca 52.
    Telefonszám:  06-22-303-506; 06-20-9254-215
    E-mail cím: mocsolad42@freemail.hu

II. A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI

1. A nemzeti érték megnevezése:  Akóts-malom / Vízivárosi gőzmalom

2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:

 X agrár- és élelmiszergazdaság  egészség és életmód  épített környezet
  ipari és műszaki megoldások  kulturális örökség sport
 természeti környezet turizmus és vendéglátás

3. A nemzeti érték fellelhetőségének helye:  Székesfehérvár, Gőzmalom utca 24.

4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik:

 X  települési  tájegységi  megyei  külhoni magyarság

5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

A megyeszékhely mezőgazdasági feldolgozóipara a dualizmus időszakában épült ki. A XIX. század utolsó éveiben báró Fiáth Miklós főispán is szorgalmazta mezőgazdasági feldolgozó ipari üzemek létesítését, így többek között gőzmalom létesítését, de az elképzelés tőkehiány miatt elhalt, nem jött létre újabb és nagyobb kapacitású feldolgozó nagyüzem. Ugyancsak ekkor hiúsult meg a cukorgyár létesítése is. A megyében és a megyeszékhelyen az ipari üzemek többsége az élelmezési ipar kategóriába tartozott, s ezen belül főként malmok voltak. Fejér megyében számos malom működött, melyek közül a legjelentősebb a velencei Anna Gőzmalom volt.

A megyeszékhelyen továbbra is egy gőzmalom működött a Vizivárosban, a Királysor mentén. A Mann Gőzmalom az 1880-as évek második felében jött létre, az egykori Vásártéri és kaszáló dűlő területének beépítése is ekkor kezdődött. Az üzem bővítésére 1890-ben került sor, ekkor raktár-istálló épületek és kovácsműhely építése kezdődött meg. A következő évben új kazánház építése történt meg. Ebben az évtizedben modernizálták az üzemet, melyet a Pesten, 1868-ban alapított Láng László gépjavító műhely, majd gépgyár gőzgépével szereltek fel.

A gőzmalmot – 1907-ben – Akóts János (Veszel, Árva megye 1871. szept. 22. – Székesfehérvár 1940. jún. 13.) vásárolta meg, aki iskoláit Cegléden végezte. A malomipar gyakorlását Szil községben kezdte egy bérelt malomban, melynek hamarosan a tulajdona lett. A századforduló táján Celldömölkön indította újabb vállalkozását. Székesfehérvár törvényhatósági bizottságának több cikluson át volt virilis tagja. Jótékonysági célokra sokat áldozott. Egyházközségét és felesége révén a helyi evangélikus egyházat jelentős adományokkal támogatta. Felesége Szkok Anna a Székesfehérvári Evangélikus Nőegylet elnöke volt. Akóts János a Fejér Megyei Mol-nárszövetség elnöke, de a Fejér Megyei Takarékpénztár igazgatóságának is tagja volt.

Az Akóts János Első Székesfehérvári Gőzmalom fejlesztése hamarosan megkezdődött. Akóts János a szomszédos telket is megvásárolta, mintegy 1000 négyszögöl területtel növelte meg a telep területét, hogy fejlesztési céljait megvalósíthassa. A háború előtt megkezdődött a malom átépítése, korábban földszintes épület állt itt. 1914-ben lakóház is épült a telken, 1918-ban sütőkemencét építettek. Az 1920-as években istálló, toldaléképület, lakás- és lakóház építésére is sor került, de egyebek mellett szárító helyiségek, kazán- és gépház, lisztkeverő kamrák, hűtőtorony is épült.

A székesfehérvári favázas szerkezetű gőzmalmot Pénzes Imre építette meg, Kracker Pál tervei alapján. A koronázópárkány feletti oromfal felirata az épület rendeltetésének és egykori tulaj-donosának állít emléket. A háromszintes épület földszintjén található a hengerpad és a Ganz típusú hengerszékek. Ez az egyetlen malom, ahol látható búzamosógép. A lezsákoló üzem, a lisztgyűjtő kamrák és az egységcsomagoló szintén a földszinten működött. Az első emeleten állították fel a csőpadot, a másodikon a Reform márkájú, favázas daragépet, az acél főkeretes síkszitákat és magát a szitapadot. Az 1920-as évek végére a malom teljesítménye 150 méter-mázsa gabona őrlése óránként. Az Akóts malom az 1930-as években a középüzemek közé tartozott, a 21-50 főt alkalmazó vállalatok kategóriájába tartozott, többek között 2 bőrgyár és 1 cipőgyár is. Ekkor két további malom is működött az Első Budapesti Gőzmalom Rt. székesfe-hérvári gőzmalma és Lepárth Mátyás Kalló malma.

Akóts János halála után a Gőzmalom utca 14–16. szám alatt lévő Első Székesfehérvári Gőzmalom tulajdonosa Akóts Gyula lett. A lajstromkivonat szerint 1940. december 2-án kelt a molnáripar gyárszerű űzésére jogosító iparigazolványa. 1945. február 14-én, Szombathelyen bekövetkezett halála után özvegye, Akóts Gyuláné, született Szkok Kornélia gyakorolta a malom tevékenységéhez szorosan kapcsolódó kereskedői tevékenységet, hivatalosan 1948. január 20-tól látta el a cégjegyzői feladatokat. A malomépület közvetlen szomszédságában elkülönített lakrészben (Gőzmalom u. 16.) lakott. 1948. január 25-ig Kocsárdi Károly molnármester végezte a cégvezetői teendőket, majd másfél hónap szünet után, március 1-től ismét, míg 1949. március 28-án Akóts Gyuláné meg nem vonta tisztviselőjétől a megbízást. Őt e naptól a Szabolcs vármegyéből a malomépületbe is beköltözött B. Tóth József molnár pótolta. A szé-kesfehérvári törvényszék – a Földmívelésügyi Minisztérium Közellátási Hivatala Malomipari Főosztályának augusztus 22-én kelt értesítése alapján – 1949. szeptember 7-én rendelte el a cég felszámolását, amit a Pénzintézeti Központ kapott elvégzendő feladatul. A felszámolás 1950. január 9-én szűnt meg, új cégvezetőnek Lehotzky Tibor dunapentelei lakost nevezték ki. A malmot ez évben államosították.

Székesfehérváron a Mezőgazdasági Szakközépiskola az 1968/69-es tanévben indította el a malomipari és sütőipari szakmunkásképzést, melynek helyszíne a martonvásári malom és a székesfehérvári „Akóts” malom volt. Ezt követően,1974-től a székesfehérvári Akóts malom tanmalommá vált. A korábban visszaöntéses gőzmalmot 1975-ben korszerűsítették és alakították át villamos meghajtásúra. 160 ipari tanulót képeztek ki ekkor, akik a tanmalomban és Martonvásáron sajátították el a gyakorlati ismereteket.

Patinás berendezései, működési technológiája talán a világon egyedülálló eredeti állapotot tükröz. Az épület mindhárom szintje vörösfenyő tartógerendákra épült, s különleges helyet foglal el a malomépületek között.

6. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

A malom hosszú időn keresztül tanmalomként is működött. Molnárok százait képezték itt egykor, 2011-ben, az utolsó molnártanonc is elhagyta a Királysor melletti tanmalom épületét. Ezzel gyakorlatilag megszűnt a molnárképzés Magyarországon. A malom a város egyik meghatározó ipari emléke, melynek megmentését szívügyének tartja nagyon sok fehérvári lakos, de a vízivárosi lakók különösen az utókornak megőrzendő kincsnek tartják.

7. A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források): 
 

8. A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe: 

III. MELLÉKLETEK

1. Az értéktárba felvételre javasolt nemzeti érték fényképe vagy audiovizuális dokumentációja:

Fotó: Simon Erika
Fotó: Simon Erika
Fotó: Simon Erika

Fotó: Simon Erika

Akóts-malom/Vízivárosi gőzmalom
Fotó: Simon Erika
Fotó: Simon Erika
Fotó: Simon Erika
Fotó: Simon Erika
Fotó: Simon Erika
Forrás: VLKI

2. A Htv. 1. § (1) bekezdés j) pontjának való megfelelést valószínűsítő dokumentumok, támogató és ajánló levelek:

dr. Horváth Miklósné, önkormányzati képviselő

3. A javaslathoz csatolt saját készítésű fényképek és filmek felhasználására vonatkozó hozzájáruló nyilatkozat:

Alulírott, Simon Erika, hozzájárulok a dr. Horváth Miklósné számára átadott fotóim Települési Értéktárban történő felhasználásához.