Székesfehérvár települési értéktára

Csitáry-kút

1. melléklet a 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelethez

Javaslat a

„Csitáry-kút”

települési értéktárba történő felvételére

Csitáry-kút

  Készítette:
Poklosi Péter

Székesfehérvár, 2015. augusztus 14.

I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI


1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: 
    Székesfehérvári Városszépítő és -védő Egyesület

2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai:

    Név: Székesfehérvári Városszépítő és -védő Egyesület

    Levelezési cím: 8000, Székesfehérvár, Városház tér 2.
    Telefonszám: 06-20-972-7090
    E-mail cím: –

II. A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI

1. A nemzeti érték megnevezése: Csitáry-kút

2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:

   agrár- és élelmiszergazdaság X  egészség és életmód X  épített környezet
 X  ipari és műszaki megoldásokX kulturális örökségX sport
 természeti környezetX turizmus és vendéglátás

3. A nemzeti érték fellelhetőségének helye: Székesfehérvár, Rózsaliget

4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik:

 X  települési X  tájegységi X  megyei X  külhoni magyarság

5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

Székesfehérvár ásványvizekben, forrásokban gazdag térségben fekszik. A város déli részén található Sóstó vízellátását is részben források táplálják, melynek ásványianyag-tartalmát már a XVIII. században elemezték. Ásványvíz-feltárások azonban nem történtek. Elsőként 1892-ben bukkantak ásványvízre. Az egykori Felmayer-gyár udvarán végzett fúrások eredményeként már 56 méteres mélységben bő vizet adó rétegre akadtak, 149 méteren pedig savanyúvíz-forrást találtak. A véletlenül talált, Szent István-forrásnak keresztelt ásványvíz a kifejezetten sok vasat tartalmazó vasas–földes savanyúvizek közé tartozik. Rendkívül magas a nátrium-, a kálium-, a kalcium-, a magnézium- és a vastartalma. A gyógyforrás vizét értékesítendő felmerült, hogy a közeli Ponty vendéglő helyén fürdőt építenek, de a terv meghiúsult. Újabb források feltárása a XX. század fordulóját követően történt. Az Árpád-fürdő átépítési munkálatai során találtak rájuk 115 és 160 méteres mélységben, szénsavtartalmuk messze meghaladta az országos hírű, balatonfüredi Lobogó-forrásét. A felsőbb rétegben lévő forrást, melyet Zsuzsanna névre kereszteltek, a gyomor-, bél- és csontbajok ellen ajánlották; a mélyebbről fakadót, mely a György nevet kapta, elsődlegesen a szív- és légzésbetegségek gyógyítására találták alkalmasnak. A Népjóléti Minisztérium gyógyfürdővé nyilvánította az Árpád-fürdőt, s megindult a frissen nyert ásványvíz palackozása is. (1932-ben a György-forrás vizéből 48 500 üveggel, a Zsuzsanna-forráséból 8000 üveggel palackoztak.) A következő forrás feltárása is a városi fürdőélethez kapcsolódik. Az új városi strandfürdő medencéinek feltöltéséhez végeztek feltárásokat az egykori Sörház alatti réteknél. Csitáry G. Emil polgármester elképzelésével egy időben, a XX. század harmincas éveiben fordult Pávai Vajna Ferenc geológus mélyfúrási kérelemmel a városvezetéshez. A Mohai ásványvíz (melyet már régóta palackoztak akkor) Székesfehérvártól északra található medencéje benyúlik a város alá, ezért a fúrás során mintegy 200 méter mélységben savas vízre számított. A neves balneológus célkitűzése volt továbbá, hogy mintegy 600 méter mélységben remélt meleg vizet a fentebbi rétegben lévővel keverve olyan egyedülálló meleg szénsavas vizet juttathat a fürdő közönségének, ami Európában akkoriban csak egy helyen, Mannheimben volt található. A több mint egy évig tartó fúrás eredményeként 1935-ben mintegy 850 méteres mélységig jutottak. Az ásványi anyagot tartalmazó víz mennyisége azonban nem volt elégséges a fürdő céljaira. A fúrási munkát 1228 méter mélységben szüntették meg. A kőzettani vizsgálatok megállapították, hogy e mélység alatt sem várható elégséges vízmennyiség. A mélyfúrások beszüntetésével a 130 méter mélységből feltörő szénsavas vizet elnevezték Csitáry-víznek. A víz 8,5 mg/l kálium, 203 mg/l nátrium, 442 mg/l kalcium, 131 mg/l magnézium, 5,4 mg/l vas, 49 mg/l klorid, 0,14 mg/l bromid, 0,029 mg/l jodid, 0,10 mg/l fluorid és 2610 mg/l hidrogénkarbonát ásványianyag-tartalommal rendelkezik. A későbbiek során az Árpád-fürdő forrásait birtokló Klein Rezső bérbe kívánta venni a víz hasz-nosításának jogát, de a gyorsan kedveltté vált vizet azóta is ingyen használja a város közönsége, hiszen közpénzen folytatták a feltárását. A Városszépítő és -védő Egyesület kezdeményezésére – Székesfehérvár polgárainak és vállalkozásainak támogatásával – 1999-ben felújították a kutat. A kút fölé emelt tetőt Csutiné Schleer Erzsébet tervezte.

6. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

A savanyúvizes forrás mintegy nyolc évtizede látja el a város lakóit, egészséges – magas vas-tartalmú – ásványvízzel. Névadója Csitáry G. Emil polgármester, a két világháború közötti korszak sikeres városvezetője. Számos köztéri alkotás, intézményi fejlesztés történt egy évtizedes városvezetése alatt, ezek közül kiemelhetjük a városi strandfürdőt, amely a forrás feltárásához vezetett.

7. A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

Csitáry G. Emil: Emlékiratok; Székesfehérvár, 2013.
Csurgai Horváth József—Erdős Ferenc—Zsebők Lajos: Százéves a Fejérvíz, 1913–2013; Székesfehérvár, 2013.
Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története, IV. kötet; Székesfehérvár, 1998.

8. A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe: 

III. MELLÉKLETEK

1. Az értéktárba felvételre javasolt nemzeti érték fényképe vagy audiovizuális dokumentációja:

Forrás: Városi Levéltár és Kutatóintézet
Csitáry-kút
Fotó: Városi Levéltár és Kutatóintézet
Fotó: Városi Levéltár és Kutatóintézet
Fotó: Városi Levéltár és Kutatóintézet

2. A Htv. 1. § (1) bekezdés j) pontjának való megfelelést valószínűsítő dokumentumok, támogató és ajánló levelek:

A helyi értéktárba történő felvételt a Székesfehérvári Városszépítő és -védő Egyesület támogatja, a mellékelt SzVVE/18/2015. sz. levél alapján.

3. A javaslathoz csatolt saját készítésű fényképek és filmek felhasználására vonatkozó hozzájáruló nyilatkozat:

Alulírott Csurgai Horváth József igazgató, hozzájárulok a Városi Levéltár és Kutatóintézet őrzésében lévő, a Székesfehérvári Városszépítő és -védő Egyesület számára átadott képesla-poknak a Települési Értéktárban történő felhasználásához.

Csurgai Horváth József
igazgató
Városi Levéltár és Kutatóintézet