Kiadó: Városi Levéltár és Kutatóintézet
Szerző: Juhász Viktor
Székesfehérvár, 2019 
Megvásárolható: 3500 Ft
436 + 16 oldal, fűzött, keményfedeles;
hasonmás kiadás

Ajánló:

Juhász Viktor figyelme az elsők között fordult az ipartörténeti források felé. Folyóiratokban, így a Székesfehérvári Szemlében is közölt cikkeket és tanulmányokat. Jelentős közlése volt a Székesfehérvári Szemlében megjelent írása: Adatok a székesfehérvári céhek életéhez a városi levéltárból címmel; foglalkozott a város egyik fontos igazgatási feladatával, a tűzrendészettel, de a városi szőlőkultúra múltjával is. Ezeken túlmenően közölte a levéltárban található címeres leveleket, de Székesfehérvár topográfiájával is. A levéltár első rövid ismertetése is az ő nevéhez fűződik. Munkái közül ki kell emeljük a Magyar Művészetben megjelent, Adatok Székesfehérvár múltjából című tanulmányát, amely a város történetének főbb mozzanatait tárja elénk.

Fontos munkájának tekinthetjük a Fejér vármegye és Székesfehérvár szab. kir. város törvényhatóságainak Almanachja kötetben Közlemények Szé­kes­­fehérvár 1848. év előtti közigazgatásából címmel napvilágot látott tanulmányát. Ugyancsak ebben az évben publikálta Székesfehérvár szabad királyi város című várostörténeti összefoglalóját. E kötetet a Vármegyei Tisztviselők Országos Egyesülete adta ki. Schneider Miklós megyei főlevéltárnokkal közösen szerkesztette a Magyar Városok és Vármegyék monográfiája sorozatban megjelent, Fejér vármegye című kötetet. E műben több értékes tanulmányt közölt a várostörténet kevésbé feltárt témaköreiből: A székesfehérvári polgári jog és a dekretális eskü és az Adatok Székesfehérvár török hódoltság utáni helyrajzához című tanulmányokat. Ipartörténeti kutatásait az 1930-as években tovább folytatta. Ennek keretében szerzőként közreműködött a Székesfehérvár és Fejérvármegye ipara és kereskedelme Szent István évében című kötetben, amely a város első ipartörténeti összefoglalójaként látott napvilágot.

Legfőbb s egyben önálló munkája azonban ezeket megelőzve, 1927-ben jelent meg. A Közlemények Székesfehérvár város történetéből sorozat első köteteként. Sorozat-kiadási tervei azonban nem vezettek eredményre. Tudunk arról, hogy e sorozatban kívánta megjelentetni dr. Lauschmann Gyula Székesfehérvár története című monografikus kéziratát, de az előkészületek ellenére ekkor nem jelent meg. Juhász Viktor munkája: A proletárdiktatúra és előzményei Székesfehérvárott. Függelék: A román megszállás címmel a város kiadásában látott napvilágot. E kötet 1918 januárjától 1919 októberének közepéig kronologikusan mutatja be a város mozgalmas életét. Érdeme, hogy a levéltári forrásokon és a városi sajtóanyagon túlmenően a szemtanú szemével közelíti meg a történéseket, de emellett a kortársak személyes közléseit is megjeleníti, így olyan eseményekről is tudósít, amelyekről más források nem szólnak. E megállapítás a kötetben tárgyalt számos eseménnyel kapcsolatosan helytálló, de a függelékben közölt román megszállás krónikáját még töredékesen is aligha ismerhetnénk munkája nélkül. Könyvének zárógondolataiban szól a levéltári forrásokról, s azok hiányosságairól is.

Részlet Csurgai Horváth József Juhász Viktor főlevéltárnok
– Várostörténet-írás a két világháború között című,
a kötethez mellékelt tanulmányából