2019. szeptember 21.

Link István, a román megszállás áldozata

(1857–1919)

 Link István síremléke a Kálvária temetőben

Az első román megszálló csapatok 1919. augusztus 9-én érkeztek Székesfehérvárra Totescu lovassági őrnagy vezetésével. E napon az Ezredéves Népiskola mögött felsorakozott abai és sáregresi, felfegyverzett polgárőröket példának állítva eléjük, Bogyay Sándor arra buzdította a felsővárosi gazdákat, ők is álljanak be polgárőrnek. A felvonuló tömeg azonban a román csapatok érkezését hírül kapván szétoszlott.

A román parancsnoktól 24 órát kapott a város lakossága, hogy minden fegyverét beszolgáltassa. Este 8 után kijárási tilalmat rendeltek el, mindenkit igazoltattak, s mind erősebb túlkapásokat kellett a lakóknak elszenvedniük. Ingyen fuvaroztatták magukat, nem fizettek a kereskedőknek, erőszakoskodtak, önhatalmúlag tartottak „házkutatást” stb. A Magyar Nemzeti Hadsereg közeledtének hírére pedig egészen ostromállapotra rendezkedtek be a megszállók, egyre idegesebbek lettek. Az utcákon, tereken botozták, hajtották a védtelen magyarokat, szentmise alatt űzték ki a templom látogatóit.

100 évvel ezelőtt, 1919. szeptember 21-én a Vendel utcában egy román járőr katonája észrevette Link Istvánt, amint kitekint kapuján. Fegyvert fogott rá, mire a felsővárosi gazda lapátjával először csak kivédte a reá záporozó ütéseket, majd le is ütötte a magából kivetkőzött támadóját. A társuk „segítségére” siető járőrözők ezek után kíméletlenül agyonlőtték a 62 éves férfit, betörtek házába, Mihály nevű fiát letartóztatták és a honvédlaktanyába hurcolták, honnan csak 24 óra múlva szabadult agyba-főbe vert állapotban. Az özvegy Link Istvánt nyolc gyermeke gyászolta, közülük hárman még kiskorúak voltak.

Károlyi József főispán szeptember 22-én garantálta a parancsnokságot szeptember 1-jén átvevő J. Gerota alezredesnek, hogy a Nemzeti Hadsereg nem vonul Fehérvár falai alá; de az oláhok idegessége alig lanyhult valamelyest.

A Revíziós Liga Pattantyús Ábrahám János elnökletével működő, székesfehérvári szervezete 1938 januárjában tartott választmányi ülésén forszírozta – lelkiismereti kérdést csinálva az ügyből –, miért nem állított még Székesfehérvár emléket az agyonlőtt Link Istvánnak. Addig is síremléket kívántak neki állítani, hova március 15-én a városházáról testületileg vonulnának ki megkoszorúzni azt. E vállalkozásukban célt is értek, 1938. március 15-én a mai Fecskeparton lévő Kálvária temetőben Bilkei Ferenc plébános mondott mély, érzelmekre ható beszédet a vértanú sírjánál. Érdekesség, hogy utólagosan ugyanők névmagyarosítást szándékoztak kieszközölni – visszamenőleg Lenkeire magyarosítani Link nevét. Ez utóbbi talán nem feltétlenül baj, hogy nem valósult meg.

Végh Ákos László

Galéria:

Megosztás:

Ezeket látta már?