Székesfehérvár települési értéktára

Ohmann Béla: A fehérvári jog

1. melléklet a 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelethez

Javaslat a

Ohmann Béla: A fehérvári jog

települési értéktárba történő felvételére

Ohmann Béla: A fehérvári jog

  Készítette:
Székesfehérvári Városszépítő és -védő Egyesület

Székesfehérvár, 2018. június 11.

I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI


1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: 
    Székesfehérvári Városszépítő és -védő Egyesület

2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai:

    Név: Székesfehérvári Városszépítő és -védő Egyesület

    Levelezési cím: 8000 Székesfehérvár, Városház tér 2.
    Telefonszám:  06-20/972-7090
    E-mail cím: –

II. A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI

1. A nemzeti érték megnevezése:  Ohmann Béla: A fehérvári jog

2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:

   agrár- és élelmiszergazdaság X  egészség és életmód X  épített környezet
 X  ipari és műszaki megoldások X  kulturális örökségX sport
 természeti környezetX turizmus és vendéglátás

3. A nemzeti érték fellelhetőségének helye:  Székesfehérvár belvárosa

4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik:

 X  települési X  tájegységi X  megyei X  külhoni magyarság

5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

A Városház téren álló, Székesfehérvár egyik szimbólumának számító, közismertebben Országalmának nevezett díszkút építését 1941-ben kezdték el, s 1943 szeptemberére fejezték be. A kőgömb tetején a kereszt a kereszténység felvételére, az alatta lévő úgynevezett falkorona Székesfehérvár koronázó város státuszára utal. A vörös mészkőből készült kútszobor talapzatán három címerpajzs (az országcímer, a városcímer és II. András király címere) látható, az országalmát három oroszlán tartja. A szobor körbefutó felirata IV. Béla 1237-ben kelt, „Fehérvár polgárai és vendégtelepesei” részére kiállított okleveléből származik: LIBERTATES CIVITAS ALBENSIS A S. REGE STEPHANO CONCESSAE, vagyis Fehérvár szabadság-jogait Szent István király adományozta. A kőoroszlánok alatti évszámok: 1001, 1688 és 1938, utalva Szent István koronázásának feltételezett évére, Székesfehérvár török alóli felszabadu-lására, és első királyunk halálának kilencszázadik évfordulójára.

Egyik koronázási jelvényünket, az országalmát, ábrázoló díszkút Fehérvár, jogaira, kiváltságai-ra emlékeztet, és felhívja a figyelmet a koronázó város középkori jelentőségére, hazánk törté-netében királyi székvárosként betöltött központi szerepére. A történeti hagyomány szerint Szent István emelte királyi városi rangra a koronázó várost.

Ahogy a kút előtt álló korábbi tábla is jelezte, az Országalma Városház téren történő felállítá-sának oka nem csak az volt, hogy központi helyet találjanak neki, hanem az is, hogy egyes, mára meghaladott kutatói elképzelések szerint ott állt Szent István bazilikájának egyik tornya. Mások napjainkban is fenntartott vélekedése szerint a koronázó templom előcsarnoka foglalta el a kút helyét.

A török időkben jégverem (élelmiszerraktár) volt megtalálható a helyén, a 17. század végén talán kútház emelkedett emellett. A 18. század elején rövid ideig börtönként használták, majd a téren lévő piac területén ismét jégveremként funkcionált. A város már a 18. század derekán is szobor állítását tervezte a helyszínen. A „török jégverem” helyére 1753-ban Szentháromság szobrot kívántak építtetni, de ennek megvalósulása helyett 1767-ben újabb jégverem épült. 1797-ben már kút állt a helyén, a 19. század közepén és második felében már üresen állt a tér ezen pontja.

Az Országalma előtt, 1928–37 között Bory Jenő Püspök-kútja díszítette a város Fő terét. Bory művét a vasútállomás előtti terület átalakításakor helyeztek át. Elszállításának közvetlen kiváltó oka az volt, hogy a nemzet ajándékaként Székesfehérvár részére Sidló Ferenc által megformázott Szent István szobrot a Városháza előtti téren kívánták felállítani. A Városház tér végül 1943-ban gazdagodott a város dicső múltjára utaló szoborral. Az Országalmát ugyanis végül 1941–43 között készítette el Ohmann Béla (1890–1968) szobrászművész. A Fehérvári jog elkészítése előtt Székesfehérváron már több munkájával sikert aratott. 1938-ban a Szent Anna kápolna előtti téren állították fel egyik kiemelkedő művét, Kálmáncsai Domonkos prépost szobrát, a városháza tanácstermében pedig Árpád és I. István szobra dicséri tehetségét. Az Országalmával egy időben készült Ohmann másik munkája, a Weichinger Károllyal közösen készített, Prohászka Ottokár püspököt megidéző emlékmű a Prohászka ligetben.

A szobor története a II. világháború végétől néhány évtizedig viszontagságosan alakult. Az orosz megszállás alatt állvánnyal vették körül, és négy harci jelenetet ábrázoló vászonnal takarták le. A kereszt helyett sarló és kalapács került a tetejére. 1948-ig emiatt nem láthatták a járókelők, majd az 1950-es években már csupán a megcsonkított kőgömb alsó része állt. Részbeni helyreállítása 1962-ben történt meg, de a három évszám és a kereszt csak 1985–86-ban foglal-hatta el eredeti helyét. Az emlékművet legutóbb 2012 júniusában újították fel.

6. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

Ohmann Béla képzőművészeti alkotása Székesfehérvár egyik legismertebb jelképévé vált, amely így nem csak a főtér egyik meghatározó alkotása, de a szabad királyi város szimbóluma is. A város történelmi rangját, a település-hierarchiában elfoglalt helyét megörökítő alkotás

7. A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

Entz Géza Antal (szerk.): Magyarország műemlékei. Székesfehérvár. Budapest, 2009

Kállay István: Székesfehérvár kiváltságlevelei. In: Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. Székesfehérvár, 1974

Magony Imre: Székesfehérvár szobrai. Székesfehérvár, 2016

Zsoldos Attila—Neumann Tibor: Székesfehérvár középkori kiváltságai. Székesfehérvár, 2010

8. A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe: 

III. MELLÉKLETEK

1. Az értéktárba felvételre javasolt nemzeti érték fényképe vagy audiovizuális dokumentációja:

2. A Htv. 1. § (1) bekezdés j) pontjának való megfelelést valószínűsítő dokumentumok, támogató és ajánló levelek:

A helyi értéktárba történő felvételt a Székesfehérvári Városszépítő és -védő Egyesület támo-gatja, a mellékelt SzVVE/18/2015. sz. levél alapján

3. A javaslathoz csatolt saját készítésű fényképek és filmek felhasználására vonatkozó hozzájáruló nyilatkozat:

Alulírott, Simon Erika, hozzájárulok a Székesfehérvári Városszépítő és -védő Egyesület szá-mára átadott fotóim Települési Értéktárban történő felhasználásához.

Alulírott, Csurgai Horváth József igazgató, hozzájárulok a Városi Levéltár és Kutatóintézet őrizetében lévő, a Székesfehérvári Városszépítő és -védő Egyesület számára átadott képeslapoknak a Települési Értéktárban történő felhasználásához.