2019. szeptember 12.

Pauer János

(1814–1889)

Pauer János püspök portréja
(Valentiny János festménye)

1814. augusztus 1-jén született – Pauer György és Vecsey Juliánna gyermekeként – Pauer János, az egyik legjelentősebb székesfehérvári püspök. A Ráckevén született fiú Székesfehérváron kezdte meg tanulmányait Simonyi Pál nagyprépostnak köszönhetően, aki felkarolta a megárvult gyermeket. Iskoláit a pesti Piarista Gimnáziumban folytatta, majd a római Collegium Germanicum et Hungaricumban, hova Horváth János székesfehérvári püspök ajánlásával jutott be.

1838. augusztus 19-i pappá szentelését követően 1841. október 6-án csatlakozott a ’40-es évek egyik népszerű közéleti, egyházi és irodalmi lapjához, a Religio és Nevelés segédszerkesztője lett. Első publikációja még 1840-es keltezésű, Falusi oskolákról című tanulmánya a Társalkodó hasábjain jutott el az olvasókhoz.
175 évvel ezelőtt, 1844. szeptember 12-én kezdte meg Székesfehérváron a papnevelő intézet lelki igazgatását és a hittudományok oktatását – az egyháztörténet és az egyházjog rendes tanáraként, báró Barkóczy László megyéspüspök hívásának engedelmeskedve. Később is, egész életében a papnevelést tartotta egyik legfontosabb feladatának. Ösztönözni őket, felszítani bennük a hivatástudat lángját, hogy elkötelezetten adhassák majd tovább híveiknek, s az esetlegesen a kezük alá kerülő papnövendékeknek egyaránt az egyház tanításait.
Cikkeiben is leggyakoribb téma az oktatásügy. A felekezeti iskolák színvonalának emeléséért szállt síkra, a nemzetiségi tanintézmények esetében pedig a magyar nyelvű oktatást szorgalmazta – ezekben látva a lehetőséget az ifjúság megtartására a tanodákra árnyként boruló államosítási törekvésekkel szemben.
Huszonkettő nagyobb lélegzetvételű írása közül tíz történelmi tárgyú – latinul és magyar nyelven írtak vegyesen. Legjelentősebbnek Az egyházi rend érdeme Magyarország történetében. Árpádok időszakától korunkig címmel, 1847-ben kiadott munkáját tartják. Tüzetesen értekezik benne az Árpád-kori Fehérvár földrajzi fekvéséről, történetéről, az országban betöltött, jelentős szerepéről. Munkája fő erénye, hogy aprólékos gonddal gyűjtött össze minden fellelhető adatot.
A Székesfehérvárott felfedezett királyi sírboltról című értekezése egyike a tizennyolc publikált tanulmányának. Érdekessége az 1849-ben kiadott műnek, hogy az 1848-ban megkezdett és sajnálatosan derékba tört székesfehérvári ásatásnál Pauer János azonosította először III. Béla és Châtillon (vagy Antiókhiai) Anna csontjait, elsősorban a mellettük talált királyi jelvényekre alapozva elméletét. Valóságtartalmában majd’ százhatvan évig nem is kételkedett senki. 2006-ig, amikor Tóth Endre Könyves Kálmán tulajdonjogának lehetőségét vetette fel a szóban forgó csontokra. Bár nagy visszhangja volt a régészeti bizonyítékokra építő teóriának, eddig nem sokan tartották meggyőzőnek az archeológus állításait.
1851-ben, Karner Antal győri távozását követően a nagy műveltségű Farkas Imre lett az új, kilencedik püspöke a székesfehérvári egyházmegyének. Ő – ahogy annak idején Horváth János is – maga mellé vette titkárnak az ekkor 37 esztendős Pauert. 1854-ben Isten leghosszabb ideig regnáló földi helytartója, IX. Piusz nevezte ki tiszteletbeli káplánjává. Gyorsan emelkedett a ranglétrán, bár sohasem emésztette rangkórság, hataloméhség. 1858-tól kanonok, budai főesperes, majd az egyházmegyei iroda igazgatója. 1866. november 19-én választották meg budai püspöknek.
Közben Székesfehérvárt sem hanyagolta el. Barkóczy püspök ösztönzésére még 1838. április 7-én megalakult a helyi kulturális élet otthona, a Casino Társaság – mindössze két évvel a Nemzeti Kaszinó elindulását követően. Ekkoriban azonban a politikai, nemzeti eszmék háttérbe szorították, pangásra ítélték a művészi önkifejezésre irányuló törekvéseket.
A megváltozott körülmények nyitottabbá tették a fehérváriakat az esztétikum befogadására, remélte báró Splényi Henrik, Say József, Say Rudolf és még páran 1861-ben, akik új életet próbáltak lehelni a fehérvári Casino Társulatba. S mert ez az összefonódás sem érte el kitűzött célját, 1867 tavaszán megalakult a Vörösmarty Irodalmi és Társaskör. A közműveltség fejlesztéséért küzdő kör három szakosztályra oszlott. Szépirodalmira, a természettudományokkal és filozófiával foglalkozóra, valamint jog- és államtudományira, melynek Pauer János volt az elnöke.
1869-ben a betegeskedő Jekelfalusy Vince – kinek munkásságát a Vatikánban is megkülönböztetett figyelemmel kísérték – püspöki helynökké nevezte ki minden szempontból megbízhatónak tartott kanonokját, így az egyházmegye ügyei döntő többségben az ő vállaira súlyosodtak. Elkerülhetetlen volt tehát, hogy a Jekelfalusyt övező figyelemből a jámbor, visszahúzódó életet élő Pauerre is vetüljön nem csekély mértékben. Megyéspüspöki kinevezését is csak elodáznia sikerült a megyéspüspök halála után. 1878. december 25-ig.
Nem sokkal előtte, 1877-ben díszítette fel Ferenc József Pauer Jánost a II. osztályú Vaskorona-renddel. A kitüntetéssel nemesi rang is járt. Érdekessége a jelvény odaítélésének, hogy az esetek döntő többségében tábornokok és politikusok érdemeit díjazták vele. (Akadt azért kivétel Paueren kívül is: Jedlik Ányos vagy Munkácsy Mihály az ismertebbek közül.)
Becses magánkönyvtárát, melyben egyaránt helyet kaptak vallásos tárgyú, tudományos és szépirodalmi művek, haláláig nagy lelkesedéssel és jelentős anyagi ráfordítással gyarapította. Ha szükséges volt, akár érmegyűjteménye darabjainak kiárusításával is – amikor pénzt nem tudott áldozni a beszerzendő kiadványokra. Kincsként óvta kollekcióját, nem szeretett kölcsönözni – szívesebben ajándékozott. Országos könyvkiállításokon (Székesfehérváron, Budapesten) viszont nem habozott kiadványaival emelni a rendezvény nívóját. Halála után könyvtára a püspökség tulajdonába ment át, a termében elhelyezett, gipszből formázott mellszobra Szász Gyula keze munkáját dicséri.
Liszt Ferenc 1883 februárjának második felében unokahúgának látogatására leutazott Székesfehérvárra. Egy Saar nevű, itt állomásozó dzsidás őrnagy feleségéhez. Liszt Verebi Végh Jánost kérte fel útitársául, akivel jó barátságot ápolt.
Értesülvén a tervről Pauer János megyéspüspök meghívta a Püspöki palotába őket, amit szívesen el is fogadtak. A zongoristát a Saar házaspár már az állomáson, a vonatról leszállva lefoglalta magának, míg Verebi Végh a püspök vendégszeretetét élvezhette annak rezidenciáján. Másnap Pauer János Liszt Ferenc tiszteletére pezsgős ebédet adott, melyen az említetteken kívül Boné Géza alispán, Havranek József polgármester, dr. Say József orvos és egy veszprémi illetőségű kanonok vett részt. Bár gyorsan elterjedt a híre, hogy Liszt koncertet ad Fehérváron, a zeneszerző és Végh János az ebédet követően visszautaztak Budapestre.
1884. március 31-én 1000 forintos alapítványt hozott létre, amit évente két káplánnak oszthattak ki, akik a legkiemelkedőbb teológiai dolgozatot publikálták.
Évei számának terhét érezvén Pauer János 1887-ben az ekkor már elismert Havranek céghez fordult, hogy saját költségén kápolnát szándékozik emeltetni a sóstói Szent Kereszt temetőben. Magát az imaházat a tizenhárom gyermek közül a legidősebb, a nagyatyja után Ferencnek keresztelt fiú tervezte és építette fel, Havranek Antal, az édesapa pedig az épület szobordíszítéseit faragta ki. A bejárat feletti ikerablakot vigyázó nőalakok az Ó- és az Újszövetség megszemélyesítői (Zsinagóga és Egyház), tágabb értelemben a földi lét kettősségének allegóriái. A neogótikus, vöröstéglás Szent Kereszt temetőkápolna kiugró támpilléreivel és kerek harangtornyával rögtön magára vonzza az arra járók figyelmét.
Környezete szerénynek, szelídnek ismerte Pauer Jánost. Megyéspüspökként is legszívesebben szeretett könyvtárában tartózkodott, de ajtaja mindig nyitva állt, bárki fordulhatott hozzá segítségért. Püspökként is lényegében olyan életvitelt folytatott, mint titkár korában.
Aggasztó betegségéről már napokkal halála előtt írtak a lapok. Arról, hogy gróf Zichy Jenő látogatást tett nála, s hogy dr. Révy Ferenc szaktudása mellett az egyházmegye papjainak imáiban töretlen a bizodalmuk.
1889. május 12-én felvette az utolsó kenetet, majd három nappal később csendben lemondva a további küzdelemről, végelgyengülésben hunyt el.

Végh Ákos László

Galéria:

Megosztás:

Ezeket látta már?