1. melléklet a 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelethez

Javaslat a

„Sóstó és tanösvény”

települési értéktárba történő felvételére

Sóstó és tanösvény

  Készítette:
Poklosi Péter

Székesfehérvár, 2015. augusztus 14.

I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI

1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: 
    Székesfehérvári Városszépítő és -védő Egyesület

2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai:

    Név: Székesfehérvári Városszépítő és -védő Egyesület

    Levelezési cím: 8000, Székesfehérvár, Városház tér 2.
    Telefonszám: 06-20-972-7090
    E-mail cím: –

II. A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI

1. A nemzeti érték megnevezése: Sóstó és tanösvény

2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:

	agrár- és élelmiszergazdaság		egészség és életmód		épített környezet
	ipari és műszaki megoldások		kulturális örökség		sport
X	természeti környezet		turizmus és vendéglátás

3. A nemzeti érték fellelhetőségének helye: Székesfehérvár, Sóstó

4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik:

X

települési

tájegységi

megyei

külhoni magyarság

5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

A székesfehérvári Sóstó helyi és országos védettséget élvező, 218 hektár nagyságú, egybefüggő zöldfelület. Szabadon látogatható, a lakosság egy része rendszeresen vagy alkalomszerűen választja hétvégi kirándulások, kikapcsolódás céljából. Védettségét a botanikai ritkaságainak köszönheti, a területen 7 orchidea faj egyedei találhatók meg, számos értékes gerinctelen és gerinces állatfaj lakóhelye. Területén több mint 7 km hosszúságban alakítottak ki tanösvényt, a Segesvári út felőli bejáratánál pedig a 2004-ben felújított Zöldtanya található, amely különböző rendezvények, ismeretterjesztő előadások, programok helyszínéül szolgál. 2007-ben készült „A város ölelésében” című természetfilm, amely a négy évszakon keresztül mutatja be a Sóstó Természetvédelmi Terület jelenét.

A Sóstó területének üzemeltetése a nád kitermeléséből, évente kétszeri vagy háromszori kaszálásból a tanösvény környezetében, alkalomszerű karbantartási munkákból, valamint a park őrzésének feladatköréből tevődik össze. A Sóstó területén 24,67 hektáros területtel az északi, 1,39 hektáron pedig a déli tó fekszik, a kettőt egy gát osztja ketté. Jelenleg a tó déli területén a szennyvízbevezetések megszüntetése után nincs nyílt vízfelület, a meder eliszaposodott, az üledékképződés hatására teljesen kiszáradt. Az tó északi részén még van egybefüggő vízfelület, de a párolgásból és elszivárgásból adódóan egyértelmű a mederben a vízveszteség. A tó természetes vízgyűjtő területe a város fejlődésével egyre csökkent. A Sóstó Természetvédelmi Terület rehabilitációjára és fejlesztésére 2007-ben készült egy átfogó tanulmány. Ebben első lépésként az élőhelymentést tűzték ki feladatul, cél a tavak vízpótlása, mederkotrása mellett az élőhelyszerkezet stabilizálása és javítása, a biológiai sokféleség megőrzése.

Az északi tómeder helyreállítását tókotrással és mederrendezéssel kell megvalósítani, ennek során 75 400 m3 felgyülemlett szerves anyag kerül eltávolításra a mederből. A kotrás során kitermelt iszapból költőszigetek kerülhetnek kialakításra, továbbá az északnyugati és a keleti partszakaszon a partvonal rendezésére használható fel. A tó szegélyterületén a nádas visszaszorítása és a rézsű-partél rendezése is szükséges. A déli tó területén végzett iszapvizsgálatok a határértéket jelentősen meghaladó szennyezéseket mutattak ki, ezért itt a tómeder helyreállítását csak a szennyezett terület kármentesítését követően lehet megvalósítani. A mederkotrás megoldásával egyidőben biztosítani kell a folyamatos vízpótlást is. Korábban a tavat tápláló Basa-árkot az Aszalvölgyi-árokhoz csatlakoztatták, ezáltal a Basa-árok medre a Sóstó túlfolyójává vált. A tervdokumentáció a Basa-árok visszafordítását és egy részének rendezését tűzi ki célul.

6. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

A Sóstó a város egyik fontos természetvédelmi területe, amelynek rehabilitálása a közeljövő feladata.

7. A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

Csurgai Horváth József—Erdős Ferenc—Zsebők Lajos: Százéves a Fejérvíz. 1913–2013; Székesfehérvár, 2013.
Radetzky Jenő: Adatok a Velencei-tóvidék madártani viszonyainak ismeretéhez. (Madárkataszter); In: Székesfehérvári Szemle 1936/3–4. szám
Radetzky Jenő: Madarakról, tájakról Fejér megyében. Székesfehérvár, 1984.

8. A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe: –

III. MELLÉKLETEK

1. Az értéktárba felvételre javasolt nemzeti érték fényképe vagy audiovizuális dokumentációja:

 2. A Htv. 1. § (1) bekezdés j) pontjának való megfelelést valószínűsítő dokumentumok, támogató és ajánló levelek:

A helyi értéktárba történő felvételt a Székesfehérvári Városszépítő és -védő Egyesület támogatja, a mellékelt SzVVE/18/2015. sz. levél alapján.

3. A javaslathoz csatolt saját készítésű fényképek és filmek felhasználására vonatkozó hozzájáruló nyilatkozat:

Alulírott Simon Erika, hozzájárulok a Székesfehérvári Városszépítő és -védő Egyesület számára átadott fotóim Települési Értéktárban történő felhasználásához.

Simon Erika
fotós