Tájékoztatónkat azoknak az érdeklődőknek szánjuk, akik családtörténeti kutatásaikhoz a Városi Levéltár és Kutatóintézet őrizetében lévő iratokat szándékoznak felhasználni. 

Az őrizetünkben lévő iratanyagok között számos olyan irat-együttes van, amely értékes adatokat tartalmaz a családtörténetet kutatók számára. Ezekből ajánlunk néhányat, feltüntetve a hozzá tartozó segédleteket is, ám nem a teljesség igényével soroljuk fel a kutatáshoz felhasználható fondokat. Célunk az, hogy bemutassuk: az anyakönyveken kívül igen sok iratcsoport rejt értékes adatot a családtörténetet kutatók számára.

Mielőtt megkezdené kutatását célszerű a jelenben meglévő, rendelkezésére álló információkat összegyűjteni, melyek azon nevek és adatok, amelyek a kutatott családra vonatkozóan rendelkezésre állnak. Célszerű átnézni az otthon őrzött régi iratok adatait: személyi okmányokat, iskolai iratokat, évkönyveket, munkakönyveket, hagyatéki iratokat, katonakönyveket, de ezek hiányában a családi sírok feliratai is fontos segítséget jelenthetnek. Az így összegyűjtött adatok alapján érdemes összeállítani, vagy legalább felvázolni a családfát néhány nemzedékre vonatkozóan. Konkrét adatok alapján ajánlatos a jelenből az időben visszafelé, a múltba haladni.

Az egyik legfőbb és leggyakrabban használt forrás a családtörténet kutatásához az anyakönyvek: 

SZVL IV. B. 1423. Székesfehérvár Város felekezeti anyakönyvi másodpéldányainak levéltári gyűjteménye 1824-1895. 3,05 ifm.
Őrizetünkben egyes anyakönyvek könyv alakban, mások mikrofilmen férhetők hozzá.
Az állami anyakönyvezést 1895-ben vezették be, addig csak az egyházak vezették az állampolgárok születési (keresztelési), házassági és halálozási adatait. Az egyházi anyakönyvek másodpéldányainak törvényhatósági levéltárba juttatását az 1827. évi XXIII. tc. rendelte el. Ennek értelmében a felekezeteknél vezetett anyakönyvek egyik hitelesített példányát át kellett adni. A levéltár őrizetében lévő lapok, füzetek, kötetek a római katolikus, a református, az evangélikus, az izraelita, s a görögkeleti szerb egyházaktól származnak és a Székesfehérvárott bejegyzett születésekre, házasságokra, halálozásokra vonatkoznak. A magyaron kívül latin, német, szerb nyelvű is található köztük. Kutatásukat részletes raktári jegyzék segíti.
A római katolikus plébániák anyakönyvei közül (2,65 ifm.) a belvárosi plébániáé 1824-től (születési) és 1827-től kezdődően (házassági, halotti), a felsővárosi plébánia anyakönyvei 1828-tól kezdődően könyv alakban találhatók meg. Az ezt megelőző időszakból anyakönyvek csak mikrofilmen állnak a kutatók rendelkezésére (XV. 31. Mikrofilmgyűjtemény, részletes raktárjegyzékkel ellátva). 1688-tól 1877-ig csak egy plébánia, a belvárosi működött, 1777-től már a felsővárosi is létezik, tehát az anyakönyvi bejegyzések két helyen is történhettek.
Az evangélikus egyház anyakönyvei (0,05 ifm) 1867-től találhatók meg. Azt megelőző időkből származó anyakönyvi bejegyzések a székesfehérvári református egyház anyakönyveibe, illetve a palotai (várpalotai) evangélikus gyülekezet anyakönyveibe kerültek. (A székesfehérvári ev. gyülekezet 1869-ben lett önálló, addig a Veszprémi egyházmegyebeli Várpalota leányegyháza volt.) Az 1861 előtti elhalálozások feljegyzései elsősorban a fehérvári református gyülekezet anyakönyveibe kerültek, az 1867 előtti születések és esketések pedig főként a palotai egyház anyakönyveibe. 
A református egyház anyakönyvei (0,16 ifm) közül születési anyakönyv csupán 1832-ből van őrizetünkben, halotti anyakönyveik pedig az 1845 és 1895 közötti évekből. A református anyakönyvek nagy mértékű hiányát levéltárunk digitális másolattal pótolja, ennek elkészítése jelenleg zajlik, ezért még nem hozzáférhető anyag! A görögkeleti egyház anyakönyvei (mindhárom típusú) 1848 és 1895 közötti évekből, (0,05 ifm), az izraelita orthodox hitközség anyakönyvi másodpéldányai 1845-1895 közötti évekből, (0,07 ifm), a neológ hitközösség anyakönyvi másodpéldányai 1843-1895 közötti évekből (0,07 ifm) találhatóak meg. 
Megjegyzendő, hogy az 1895 utáni székesfehérvári állami anyakönyvek másodpéldányai a Fejér Megyei Levéltárban találhatók.

Egyéb források

A genealógiai kutatások nem csupán a családfa összeállítására szorítkoznak, hanem kiterjedhetnek a kutatott család(ok) társadalmi helyzetének, foglalkozási, iskolázási viszonyainak, a helyi társadalomban betöltött szerepének vizsgálatára is. Az anyakönyvek kutatásának segítségével feltárt adatok birtokában a kutatók tovább folytathatják a család történetének feltárását, immár más forrástípusok felhasználásával. Az egyes társadalmi helyzetű családokra vonatkozóan más-más fondok tartalmaznak információkat. Székesfehérvár társadalmát tekintve a legtöbb itt élő család a kézműves-iparos, mezőgazdasági tevékenységet folytató városi lakos kategóriába tartozott. Találhatók azonban adatok a városi iratokban nemességet nyert családokra is, ám az ő esetükben a kutatásba érdemes bevonni a Fejér Megyei Levéltár őrizetében lévő nemességi iratokat is: FML IV. A. 72. Fejér vármegye nemességi iratainak levéltári gyűjteménye. a) Címeres levelek 1560-1841. b) Nemességi iratok 1515-1906. c) Nemesi összeírások 1703-1849. d) Nemességvizsgálati iratok 1725-1845.)

A városi levéltár gyűjteményének gerincét a város mindenkori önkormányzatának, illetve egyes korszakokban a várost vezető kinevezett adminisztratív szervnek, és intézményeinek iratanyaga adja, amely több fondban található. (SZVL IV. A. 1002. Székesfehérvár Város Tanácsának iratai 1688-1848. 90,82 ifm.; SZVL IV. B. 1107. Székesfehérvár Város Tanácsának iratai 1849-1872. 23,42 ifm.) A város tanácsának 1688-tól kezdődő összefüggő irategyüttese, a tanácsülési jegyzőkönyvek és tanácsi és törvényszéki ügyviteli iratok nagy forrásértékkel bírnak, amelyek a városi magisztrátus igazgatási és bíráskodási ügyintézésén keresztül a város mindennapi életére vonatkozóan sokoldalú betekintést tesznek lehetővé. A városigazgatás szinte minden területét felöleli az iratanyag. A tanácsülési jegyzőkönyvek nyelve 1689 és 1790 között német és latin, 1791 és 1814 között latin, 1815-től 1848-ig magyar.

A tanácsi iratokon belül fontos források a népösszeírások, a népszámlálási iratok, valamint a végrendeletek. 
A családtörténet kutatás szempontjából rendkívül értékes forrásnak számító végrendeletek anyaga nem csupán a családon belüli viszonyokat tisztázza, hanem a család anyagi helyzetére is sok adatot tartalmaz. Ez az irattípus több fondon belül is megtalálható. Ezek a következők: SZVL IV. A. 1002. Székesfehérvár Város Tanácsának iratai. 1688-1848. A h) állagban található végrendeletek (1740-1848) zömében magyar, kisebb részben német nyelvűek. eredeti segédkönyvekkel kutathatók. 1 csomó, 0,13 ifm. Az anyaghoz korabeli segédlet is csatlakozik: Mutatók 1697-1830. 3 füzet. SZVL IV. B. 1107. Székesfehérvár város Tanácsának iratai 1849-1872. e) Végrendeletek 1849-1871. 0,39 ifm. Nyelvük magyar és német vegyesen. Kutatásához korabeli és új segédlet is rendelkezésre áll. SZVL IV. B. 1405. Székesfehérvár város Tanácsának iratai 1872-1929. d) állag Végrendeletek 1872-1890. 0,10 ifm. Az eredeti mutatók mellett új segédlet is készült hozzá.

Népösszeírások, népszámlálási iratok

Ugyancsak a város tanácsának iratai között találhatók a népösszeírások, népszámlálások anyagai is. Több fond tartalmazza ezeket is: IV. A. 1002. Székesfehérvár Város Tanácsának iratai. 1688-1848. Jelentős az e) állagban található népösszeírásoknak (1688-1848) Városi polgárok névmutatója 1802-1848. és az f) állagot alkotó népszámlálási iratoknak (1784-89, 1820, 1828) az anyaga, amelyek a belváros és a külvárosok lakosságának foglalkozásbeli megoszlására, lakáskörülményeire, vagyoni helyzetére, a cselédek és mesterlegények vándorlására (Idegenek összeírása 1810-1838), s a városba települőkre, illetve újonnan polgárjogot nyertekre (Új polgárok összeírása 1741-1847) tartalmaznak rendkívül sok értékes adatot. Az iratok nyelve a 18. sz. folyamán német és latin vegyesen, de a magyar nyelvű iratok sem ritkák. A II. József-kori népszámlálás iratai német nyelvűek. 
Forrásadottságai miatt különösen kiemelendő a SZVL IV. B. 1107. Székesfehérvár város Tanácsának iratai 1849-1872. fond c) állaga, a népszámlálási iratok anyaga, amely 3 korszakból őriz adatokat: 1850, 1857, 1869. A felvételi ívek városrészenként következnek. Az összeíró lapok és a házankénti összesítések szintén városrészenként, s a házszámok sorrendjében készültek. Az 1857. évi népszámlálásban külön egységet alkot az idegenek összeírása. A d) állagban található katonai iratok között a sorozási nyilvántartásokban, valamint a szabadságolt és elbocsátott katonák nyilvántartásában értékes információk vannak. 

Törvényszéki iratok

A források más jellegű, de nem kevésbé fontos forrásértékkel bíró csoportját alkotják a törvényszéki iratok, amelyek azon túl, hogy a város mindennapi életére, a lakosok ügyes-bajos dolgaira, szokásaira vetnek világot, sok adatot, elszórt utalást tartalmaznak várostörténeti, néprajzi, gazdaságtörténeti, családtörténeti, hivataltörténeti és a társadalmi viszonyok vizsgálatának szempontjából is.
A törvényszéki iratokban fellelhető vagyonleltárak utalnak a különböző társadalmi réteghez tartozók vagyoni állapotára, az átlagos háztartás felszereltségére, az egykori lakás beosztására, az üzletek árukészletére, egyes árucikkek, termények árára, a tulajdonos kulturális színvonalára, érdeklődési körére. Az árverezések jegyzőkönyveiből sok polgár neve, foglalkozása megismerhető, a hagyatékok leírása közben derül fény az akkori temetési és egyéb szokásokra.
Az örökösödési ügyekből egyes családok nemzetékeken keresztüli sorsáról, esetleg társadalmi helyzetének megváltozásáról, emelkedéséről vagy elszegényedéséről kapunk képet.
A törvényszéki iratok a következő fondokban találhatók: 
SZVL IV. A. 1010. Székesfehérvár Város Törvényszékének iratai 1699-1848. 44 ifm.
Fontos megjegyezni, hogy a közigazgatási és igazságszolgáltatási iratanyagot acta politica et iuridica néven együtt kezelték 1787-ig, s a tanácsi iratok között találjuk. A pertestek viszont e fond b) állagában találhatóak külön sorozatba rendezetten. Külön törvényszéki ülésekről készült jegyzőkönyvek csak 1728-tól adnak önálló sorozatot, az azt megelőző közel 40 év bíráskodási ügyeit – nemegyszer részletes tanúkihallgatásokkal – a tanácsülési jegyzőkönyvekben kereshetjük. A fond négy állagból áll. Az a) állag a törvényszéki jegyzőkönyvek (1728-1845), ezen belül külön sorozatban a tisztázati példányok és külön a töredékes jegyzőkönyvek és fogalmazványok. A jegyzőkönyvekhez eredeti segédlet – mutató – is tartozik (1728-1838). A már említett b) állagot a polgári- és büntetőperek (Caussae civiles criminales) alkotják (1699-1787). A c) állagban találhatóak a bíráskodással kapcsolatos törvényszéki iratok (Acta iuridica) 1788-1848, amelyek eredeti segédkönyvek segítségével kutathatók. Iktatókönyvek: 1788-1790, mutatók: 1766-1848. A d) állag a vegyes törvényszéki iratokat foglalja magában (1750-1848). Ezen belül külön-külön sorozatban találhatók az adósságot követelő perek, a becsületsértési, a birtokperek, büntetőperek, bér- és díjfizetést követelő perek, csődperek, elővételi jogon alapuló perek, elsőbbséget követelő perek, hatalmaskodási, hozomány iránti, ítélet végrehajtása iránti, kártérítési, örökség iránti, számoltató, szerződésből folyó, válóperek és letét-zálogperek. Megjegyzendő, hogy a d) állag kezdő éve ugyan 1750, de elenyésző mennyiségű az 1750-1787 közötti irat. A b) és d) állaghoz új segédlet áll rendelkezésre. (Az acta iuridica iratanyaga a háborús években olyan helyen tárolódott, hogy 19. századi anyagának egyharmad része károsodást szenvedett.)
SZVL IV. B. 1119. Székesfehérvár város Törvényszékének iratai 1848-1850. 1,30 ifm. a) jegyzőkönyvek 1848-1850. 0,30 ifm. b) büntetőperek 1848-1850. 0,30 ifm. polgári perek 1848-1850. 0,70 ifm. 1848. évi bírósági rendszert némi változással visszaállította az 1861-es országbírói értekezlet. E korszak törvényszéki anyagát a következő fond őrzi: SZVL IV. B. 1121. Székesfehérvár város Visszaállított Törvényszékének iratai 1861-1871. 18,20 ifm. Az iratanyag nagy része magyar, kisebb részben német nyelvű. Eredeti segédkönyveik csupán hiányosan állnak rendelkezésre. A polgári 1861-1871, büntető perekről 1861-1871, Árvatörvényszéki iratokról 1861-1871 és csődiratokról 1861-1867 jelenleg készül új segédlet.

Választói névjegyzékek, esküdtképes férfiak névjegyzékei

Egy-egy család történetét árnyalja az a tény is, hogy tagjai választók, illetve választhatók voltak-e, esetleg a város legtöbb állami adót fizető (virilis) polgárai közé tartoztak-e, s e minőségükben a vagyoni cenzus alapján az önkormányzati képviselőtestületnek választás nélkül, személyi jogon besorolt tagjai voltak-e. Erre, s még más hasonló jellegű információra vonatkozóan találhatunk adatokat a következő fondokban: SZVL IV. B. 1402. Székesfehérvár város Törvényhatósági Bizottságának iratai 1872-1950. 9,52 ifm.Forrásadottságai miatt érdemes megemlíteni a g) állagban található esküdtképes férfiak névjegyzékét (1905-1922). SZVL IV. B. 1403. Székesfehérvár város Központi Választmányának iratai 1872-1950. 3,65 ifm. A hiányos, sőt töredékesnek mondható anyag forrásértéke jelentős. A választói névjegyzékek érdekes összehasonlítási alapot adnak többek között a választók összetételéről, a kerületek népességének változásáról. A választási listák elárulják, hogy mely csoportok, rétegek, kire szavaztak. Egy 1883-ból fennmaradt virilisek-névjegyzéke a helyi kereskedelmi kamara tagjairól, a különböző ipart űzők számáról és jövedelméről, a töredékesen fennmaradt népesség-nyilvántartás pedig egy-egy kerület összes lakójáról, a lakosság összetételéről ad képet. Az anyagban megtalálhatók számlálólapok, felszólamlások, pótnévjegyzékek is. Az anyag iktatott irataihoz való eredeti segédkönyvek (iktató és mutató) az 1914-1946 közötti évekből rendelkezésre áll. A fondról készült raktárjegyzék segítségével jól áttekinthető az iratanyag.

Értékes irategyüttest képez a város Kamarási Hivatalának, Adó és Telekhivatalának iratanyaga (benne az 1712. év alapfelvételeivel, valamint a II. József-kori földmérési iratokkal), s a később létrejött Számvevői és Mérnöki hivatal iratai.

SZVL IV. A. 1003. Székesfehérvár Város Kamarási Hivatalának iratai 1703-1848. 26,6 ifm. A nagy körvonalakat jelölő számadáskönyvek mellett sok érdekes adatot tartalmaznak a város iparosaira, kereskedőire, alkalmazottaira nézve a számadási okmányok és rész-számadások. A d) állag tizedösszeírásai városrészenként tüntetik fel a lakosok nevét. Az iratanyag nyelve német, a 19. század elejétől egyre inkább magyar. Az anyag középszinten rendezett. Kb. 5-10%-ban fertőzött és sérült. SZVL IV. B. 1111. Székesfehérvár Város Kamarási Hivatalának iratai 1848-1872. 2,5 ifm. A fond a város gazdálkodására nézve tartalmaz elsősorban adatokat, de b) állagában itt-ott érdekes névanyag is található. A város alkalmazottai, különböző szolgálattevők, a városi iskolák tanítói, haszonbérlők neve szerepel a vegyes számadások anyagában.

Adóhivatali iratok

SZVL IV. A. 1004. Székesfehérvár Város Adóhivatalának iratai 1726-1849. 11 ifm. Az iratanyag a várostörténet szempontjából nélkülözhetetlen forrás, fényt vet a városi ingatlanok számára, nagyságára, minőségére, a városban lakó kereskedők és kézművesek számára, anyagi helyzetére, munkájuk szakmai szintjére, a városban folyó állattenyésztésre. A 18. század közepén még világosan mutatják az összeírások a lakosság nemzetiségi összetételét is. A német családok nevét gót betűkkel írták. Az anyag rendezett, 95%-ban ép állapotban van, egykorú segédlete nincs. SZVL IV. B. 1112. Székesfehérvár Város Adóhivatalának iratai 1848-1872. 8 ifm. A fond a) állagában található adófőkönyvek városrészenként rögzítik az adózók nevét. Szerepel foglalkozásuk is. A b) állagban adóbevallási ívek találhatók adótípusonként, szintén városrészenként. Az íveken szerepel az adózó neve és foglalkozása. Segédkönyve nincs, de kis terjedelme miatt könnyen átnézhető.

Telekhivatali iratok

SZVL IV. A. 1006. Székesfehérvár Város Telekhivatalának iratai 1698-1847. 9,8 ifm.
Az a) állagban található telekkönyvek (1698-1834) rendkívül sok értékes adatot tartalmaznak a város lakosságára vonatkozóan is. Különösen értékesek az 1712. év alapfelvételei, amelyek szinte a középkori város rajzát adják vissza a házhelyek pontos behatárolásával, a szomszédok nevével, néhol utcák, terek, és főleg a városkapu és várfalak pontos bejelölésével. A tulajdonosnak nemcsak nevét, de foglalkozását is feltüntetik, s azt is, hogy vétel vagy örökség útján jutott a ház és a telek tulajdonába. Jelzik a hadi események során elpusztult, leégett házakat, sőt, Rákóczi híveinek elkobzott ingatlanait is. A telekkönyvek a 17-18. században és a 19. század elején német nyelvűek. Az egyes kötetek végén betűsoros mutató található. A 3 külön kötetben található index a szántóföldekre vonatkozik. A b) állagban található II. József-kori földmérési iratok együttese két sorozatból áll. Az egyikben a birtokosok egyéni lapjai találhatók városrészenként (1784-1789), a másikban a földlevelek terület szerint szerepelnek. A c) állagban teleklevelek (birtok és föld levelek) 1820-1844 között találhatóak. A teleklevelek a városi ház- és földtulajdonosok ingatlanainak adatait nyilvántartó iratgyűjtemény, amely városrészenként és helyrajzi számok rendjében van csoportosítva. A földlevelek szintén városrészenként szerepelnek. A fond d) állaga a telekkönyvvezetői számadásokat (1755-1846) tartalmazza (számadási iratok, nyilvántartó könyvek, különböző felmérések, lajstromok). Egyes részei az eredeti indexek segítségével kutathatók.SZVL IV. B. 1114. Székesfehérvár Város Telekhivatalának iratai 1850-1883. 9,5 ifm.
A város telekhivatalának feladatkörébe és hatáskörébe tartozott a város kül- és belterületén nyilvántartása, a birtok- és teleklevelek kiadása, és erről a tanács részére adott pontos jelentéstétel. Az ide vonatkozó díjakat a hivatal beszedte, és egy összegben adta át a kamarási hivatalnak minden ingatlan: ház, telek, kaszáló, szántóföld, szőlő, és azok tulajdonjogi változásainak. Bizonyos években történtek csak általános felvételek, más években csak a változásokat vezették be.
A fond jelentős részét alkotja az 1849. X. 20-i pátensen alapuló telekkönyvi kivonatok sorozata. Szerepel az anyagban a birtokosok névjegyzéke 1851-1860, az 1851. évi telekösszeírások anyaga, valamint az 1868-1883 közötti évekből származó telek nyilvántartási birtokkivonatok.

SZVL IV. B. 1411. Székesfehérvár város Mérnöki Hivatalának iratai 1908-1943. 5,50 ifm.
A levéltár őrizetében építési engedélyek találhatók. A magánépítkezések alkalmával a hatóságnál benyújtandó terveket műszaki, tűzrendészeti és városrendezési szempontból a Mérnöki Hivatal ellenőrizte, véleményezte, feladata volt az építések ellenőrzése, véleményadás a lakhatási engedélyek kiadására, s az építkezési szabályok elleni kihágások bejelentése. Az iratok irattári rendszere az 1908., 1932-1942. és 1948. éveknél eredeti, évenként újra kezdődő sorszámozással, az 1920-1930-as évek anyaga betűrendben található. Hiányzik az 1909-1919. és az 1931. évek anyaga. Kutatási lehetőség: az 1920-1930-as évek anyagában az alkalmazott betűrend alapján, más években egyenkénti átnézéssel.

Árvaügyi iratok

Elsősorban társadalom- és családtörténeti kutatások, adatgyűjtések szempontjából jelentős, igen gazdag forrásértékkel bíró anyagok az árvaüggyel kapcsolatos iratok fondjai. 
SZVL IV. B. 1109. Székesfehérvár város Árvabizottmányának iratai 1858-61. 3,0 ifm.
E fond anyagát iratok, pénztári főkönyvek és segédkönyvek (mutatók) alkotják. Tartalmazza az árvák és özvegyek tulajdonát képező ingatlanok és ingóságok leltárait, árverési jegyzőkönyveket, osztályegyezségeket. SZVL IV. B. 1113. Székesfehérvár város Árvahivatalának iratai 1848-1872. 1,45 ifm. a) Iratok 1859-1871. 0,90 ifm. b) Számadások 1849-1858. 0,25 ifm. c) Számadási okmányok 1849-1867. 0,30 ifm. Több korszak árvahivatali iratai találhatóak e fondban. A c) állagban található számadási okmányok 1858 és 1867 között hiányoznak, a másik két állag iratai a megjelölt évkörben hiánytalanok. Az iratok eredeti segédlete hiányzik, így csak átnézéssel kutatható.

SZVL IV. B. 1408. Székesfehérvár város Árvaszékének iratai 1872-1949. 20,62 ifm. Az árvaszéki iratok főbb ügykörei: hagyatéki ügyek, szerződések jóváhagyása, gyámi számadások, holttá nyilvánítások, tartási, atyasági, elhagyatottsági, örökbefogadási, gondnokság alá helyezési, kölcsön, kiskorúak házasságkötési, nagykorúsítási iratok. Eredeti segédkönyveinek egy része fennmaradt, mutatók 1872-1908 (37 kötet), iktatók 1872-1930 (54 kötet), sorkönyvek 1872-1905 (15 kötet). Kutatni azonban legcélszerűbb az új segédlet alapján. Az árvaszék iratai a családnevek betűrendjében lettek rendezve, a hozzá kapcsolódó betűrendes mutató alapján könnyű benne tájékozódni. Az új segédlet lefedi a teljes iratanyagot.

Iskolák iratai és iskolai évkönyvek

A VIII. fondfőcsoport iskolai fondjai, valamint a XV. 23. fond (Iskolai értesítők, évkönyvek gyűjteménye) anyaga jelentős névanyagot tartalmaz, amely jól hasznosítható a családtörténeti kutatások során. 
Az iratanyag összetétele az egyes iskolák, iskolatípusok tekintetében sok azonosságot mutat. A legtöbb intézmény esetében az iratanyag zömét az anyakönyvek teszik ki. Középiskolák anyagában természetesen hangsúlyosak az érettségi anyakönyvek. Az elemi népiskolák, általános iskolák esetében pedig főként a következő irattípusok lelhetők fel az anyakönyvi és osztálynaplók mellett: felvételi, előmeneteli, mulasztási, haladási és osztályozó naplók, érdemsorozatok, az 1. osztályosokra vonatkozó származási összesítő lapok. (Egyes iskoláknál külön vezetve a fiú és külön a leány tanulók adatai.) Ezen iskolatípus iktatott iratai közül kevés maradt meg.
Mind az elemi, mind a középiskolákra vonatkozik azonban, hogy egyes iskolák fondja gazdagabb és többféle típusú iratot őriz. Közülük fontosak a tantestületi ülésekről és értekezletekről készült jegyzőkönyvek anyagai, valamint az érettségi és osztályvizsgák jegyzőkönyvei, a különbözeti és magánvizsgálati jegyzőkönyvek. Kisebb részben eskütételi és óralátogatási jegyzőkönyvek is megtalálhatók.
Az anyakönyvek (névkönyvek, törzskönyvek) (esetenként névmutatóval) között külön szerepel a magántanulók anyakönyvi naplója, s az osztály anyakönyvek, az érettségi, illetve képesítő vizsgát tett tanulók anyakönyvei (névkönyvei, törzskönyvei) mellett a javítóvizsgát tettek külön törzskönyvben szerepelnek.
Az iratanyagban szereplő névjegyzékek között egyaránt találhatunk tanulói és nevelői névjegyzékeket is.
Az iskola működése során keletkezett iktatott iratok mellett külön találhatók a nevelők személyi anyagai (kinevezések, áthelyezések, igazoló jelentések is), a tanulókról szóló különféle kimutatások, jelentések). 
Az egyes iskolák anyagáról készült raktárjegyzékek alapján gyorsan tájékozódhat a kutató az egy-egy fondban található iratok összetételéről. Azokban a fondokban, ahol iktatott iratok is fennmaradtak, itt-ott eredeti segédkönyveik (elsősorban iktatók, s néhány mutató) közül is van néhány, amely megkönnyíti az eligazodást, ám van olyan fond, ahol az iratok tartalmáról (azok hiányában) csak a rendelkezésre álló néhány iktatókönyv alapján alkothatunk fogalmat. Külön jegyzék áll rendelkezésre az iskolai évkönyvek gyűjteményéhez.

Kereskedőkre vonatkozó iratok

A város tanácsának iratai, illetve az Adóhivatal iratai mellett kereskedőcsaládokra vonatkozó információk fellelhetők a Székesfehérvári Kereskedelmi Társulat irataiban (SZVL IX. 451. ) 1712-1904 (1937-1949). 1,24 ifm. A Társulat legfontosabb feladata a városban letelepedni szándékozó kereskedők felülvizsgálata és véleményezése volt. A város tanácsa minden ilyen esetben a Társulathoz fordult. A legfontosabb kérdés a működési engedély, a kereskedési jog megadása volt. A Kereskedelmi Társulat iratai közül fontos említeni a társulat jegyzőkönyveit, pénztárkönyveit (1717-1824), kalkulációs (1820-1831, 1840-43) könyveit (mutatóval) és hitelkönyveit (1817-1832, benne névmutató) őrzi. Megtalálható a fondban az adósok könyve is (1784-1785, 1834-1839) (a nevek betűrendjében, a lakóhely és a foglalkozás feltüntetésével). A társaság üléseinek jegyzőkönyvei 1826-ig német és latin, majd magyar nyelven íródtak. Bennük adatokat találunk a tagfelvételt kérőkről, a társaságra kirótt éves adókról, amelynek kapcsán adóosztályonként felsorolták a társulat aktuális tagjait. 

Egészségügyre vonatkozó: kórházi iratok, aggintézeti iratok

SZVL VIII. 801. Városi Ispita iratai 1766-1833. 0,36 ifm.
Az iratanyagban található különböző elnevezések jól tükrözik az intézmény funkcióját: Elaggottak Intézete, Betegek és Öregek Intézete, Betegek és Szegények intézete.
A fond német, latin és magyar nyelvű iratokat tartalmaz, s benne az ispita gondviselőjének iratai mellett számadási okmányokat és azok mellékleteit is megtalálhatjuk. A bevételeket és kiadásokat megörökítő számadási könyvekben számos név merül fel, pl. a különböző jogcímeken az ispita számára befizetést tevők nevei. Ugyancsak értékes névagyag az adósok névsora is. Szintén találunk adatokat e karitatív célra adományt tevőkre és végrendelkezőkre vonatkozóan is.

SZVL VIII. 802. Elaggott polgárok intézete 1833-1922. 0,84 ifm.
A fond elsősorban számadásokat tartalmaz, de a pénztári naplók, főkönyvek, különböző számadások és mellékleteik érdekes névanyagot őriztek meg. A kutatás szempontjából értékes bejegyzéseknek számítanak azok az adatok, amelyek a városba újonnan betelepülők által az intézet kasszájába fizetett összegekről szólnak, s megörökítik a betelepülő személyek nevét. Az iratok nyelve a fond első néhány évében német és latin, a későbbiekben magyar.

SZVL VIII. 803. Székesfehérvár város polgári kórházának iratai 1833-1892. 1,08 ifm.
A fond a város Kórházi Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei mellett gazdasági vonatkozású anyagokat tartalmaz. Az ülések jegyzőkönyveiből a tárgyalt témákon túl a résztvevők és a bizottsági tagok nevét is megismerhetjük. Az anyag tartalmazza a kórházban ápolt betegek névsorát is, amelyen a beteg neve mellett szerepel, hogy ki fizet ellátásáért (itt sok rokoni kapcsolatra, és lakóhelyre utaló adat fordul elő). A betegek neve mellett, főként, ha saját maguk fizették ellátásukat, foglalkozásuk is szerepelt. Szintén fontos forrás a kórház javára befizetéseket eszközlők névsora (ki milyen okból, célból fizetett), valamint a befizetésükkel hátralékban lévők nyilvántartása is. Az iratok nyelve a fond első néhány évében német és latin, a későbbiekben magyar.

A fentiekben ismertetett iratanyagok mellett érdemes áttekinteni a helyi sajtó híradásait és a korabeli kalendáriumok, névtárak, címtárak adatait is, s a családok és személyek iratai (XIII. és XIV. fondfőcsoport) szintén értékes adalékokkal egészíthetik ki a kutatást.

Kovács Eleonóra