2019. december 6.

Terkán Lajos és a TELAPO (a róla elnevezett csillagvizsgáló)

(1994. XII. 6)

Terkán Lajos 
(Forrás: Wikipédia)

25 évvel ezelőtt, 1994. XII. 6-án érkezett meg Székesfehérvárra a helyi csillagvizsgáló 20 centiméteres Meade Schmidt-Cassegrain távcsöve Amerikából.
Amikor 1957. X. 4-én a Föld első műholdját, a Szputnyik–1-et pályára állították a világűrben, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatnak (TIT) nem volt még önálló csillagászati szakosztálya. A fizika szakcsoporton belül tartottak a témakörben népszerűsítő előadásokat. Az első csillagászati – egy 15 centiméter átmérőjű, Newton rendszerű tükrös – távcső (Borbély Gábor és Hajmási József közreműködésének köszönhetően) 1961 tavaszán került Székesfehérvárra, amit jobb híján a József Attila Gimnázium (ma Ciszterci Szent István Gimnázium) tetején állítottak fel.


A TIT Uránia Csillagvizsgáló felavatására 1961. XII. 17-én 16 órai kezdettel szerveztek ünnepséget Kulin György csillagász vezényletével. Indulásnak remek volt a fent említett messzelátó, de hamarosan kiviláglott, egy nagyobb fénygyűjtő képességű eszközre is mutatkozik igény. Már 1963 nyarán begyűjtötték a Miskolcon működtetett, 30 centiméteres teleszkóp dokumentációját, mely alapján megépítettek egy ugyanolyant a fehérvári szakosztály részére.
A jubileumi országos ünnep (1965. IV. 4.) keretein belül tervezték az átadását megvalósítani, ám a tagságnak a gimnázium tetején tartott összejövetelei nem zajlottak zökkenőmentesen. Szerencsére Mayer Ferenc, a Vidámpark igazgatója átengedte használatra az óriáskerék közelében az egyik legforgalmasabb területet. A 30 centiméter átmérőjű, négyszázszoros nagyításra képes, két és fél méter hosszú látcsövet a tetőteraszon szerelték fel 1967 szeptemberében, a közönség hivatalosan 14-én vehette birtokába. A messzelátó védőházat is kapott, mechanikai elemei és alkatrészeinek a többsége társadalmi munkában készültek el. A főtükröt – beleillesztve az általa legyártott, közel ezer távcsőtükör sorába – a magyarországi amatőrcsillagászat megteremtője, Kulin György csiszolta.
1975. III. 20-án nyitotta meg kapuit a Velinszky Lászlóról elnevezett ifjúsági és úttörőház (ma: A Szabad Művelődés Háza). Bár az épület mára már védjeggyé vált kupolája helyén ekkor még csak egy kátránypapír borítású tető feketéllett, átadását követően az intézmény adott otthont az amatőr csillagászok klubjának. Műszerszobát, fotólabort, előadótermet és könyvtárhelyiséget is bocsátottak a rendelkezésükre. Az imént említett alumínium kupolát 1977. IX. 16-án szállították át a Könnyűfémműből rendeltetési helyére katonai helikopterrel. A reggeli órákban emelték és rögzítették rá a MÁV Járműjavítóban készült, íves sínekre.
Az időközben felújított teleszkóppal ellátott csillagda hivatalos átadására 1977. XII. 9-én került sor.
1984-ben Hudoba György vette át a kör vezetését. Ő volt egyben a hetente háromszor tartott szakkör péntekenkénti levezénylője is (évente usque öt hónap – általában február elejétől április közepéig, valamint szeptember elejétől november közepéig – állt az érdeklődők rendelkezésére, hogy a távcsöves bemutatók valamelyikén részt vegyenek).
1993-ban vette fel a csillagvizsgáló Székesfehérvár szülöttének, Terkán Lajosnak a nevét. 26 évvel ezelőtt – stílszerűen – XII. 6-án jelent meg a TELAPO (Terkán Lajos Public Observatory) azonos című időszaki kiadványa, Trupka Zoltán szerkesztésében.
A jubileumi apropót szolgáltató Meade SC távcsővel lényegében egy időben a TELAPO számítógépekkel is gyarapította eszköztárát. A bővülő lehetőségeknek köszönhetően mind gyakrabban szerveztek csillagászati konferenciákat, vetélkedőket Fehérváron. A szervezet rendszeres résztvevője a Magyar Csillagászati Egyesület és a Szkeptikusok Országos Találkozója rendezvényeinek. Bemutatókat szerveztek a Shoemaker–Levy 9 nevű (1994), a Hyakutake (1996) és a Hale-Bopp üstökös (1997) feltűnése alkalmából, ahogy az 1999. VIII. 11-i teljes napfogyatkozás és a 2004. VI. 6-i Vénusz-átvonulás idejére is.
A szakköri foglalkozások jelenleg is működnek a csillagdában, hétfőnként a 10–14 éves korosztály a célközönsége a foglalkozásoknak, péntekenként pedig a 14 éven felüliek (rendszeresen a fentebb jelölt időintervallumban). A hónapok utolsó keddjén pedig egy-egy meghívott vendég tart változatos témájú előadást.

*

De ki is volt a bemutató csillagvizsgáló névadója, Terkán Lajos?
1877. IV. 26-án született a Palotaváros akkor 95-ös számmal ellátott házában (ma: Selyem u. 19.), szülei negyedik, kései gyermekeként. Édesapja, a maturátust szerzett ványoló, Terkán Sándor a Palotavárosi Vegyes Népiskolába íratta be legkisebb fiát, aki a ciszterci rend főgimnáziumában folytatta tanulmányait.
A négyéves győri intermezzo után – az egész Terkán család elköltözött – a Pázmány Péter Tudományegyetemen készült matematika–fizika szakos tanárságával kapcsolatos álmait valóra váltani. Az univerzitáson lett a csillagászattal és geofizikával foglalkozó Cosmographiai Intézet vezetője, Kövesligethy Radó előadásainak lelkes hallgatója.
Diplomája 1900. évi megszerzését követően pár hónapig kalkulátorként dolgozott a Meteorológiai Intézetben, majd – Kövesligethy ajánlására – mint másodadjunktus ékfotométerrel végzett megfigyeléseket Ógyallán, az 1871 óta működő Magyar Királyi Konkoly-alapítványú Astrophysikai Obszervatórium számára. Emellett (1903-tól) a Zöllner-féle asztrofotométerrel végzett változómegfigyeléseket – mintegy tíz év alatt 504-et.
1904-ben publikálta doktori disszertációját – magyar és német nyelven – a csillagok sugárzásméréséről és hőmérsékletük meghatározásáról. (Húsz csillag hőmérsékletét sikerült munkája során meghatároznia, értékeit világviszonylatban is a legprecízebbek között tartották számon.)
1910-ben elsőként pillantotta meg és fényképezte le a Halley üstököst. A bemutatott fotókkal székesfehérvári közönségét is elkápráztatta a helyi Katolikus Kör szervezte ismeretterjesztő előadása során.
A Nagy Háborúban századosi rangig emelkedett, s egy felkínált matematikatanári állást is elutasítva (a hűvösvölgyi kadétiskolában) visszatért Ógyallára, ahol már 1913 óta obszervátorként tevékenykedett. A trianoni békediktátum határmódosításai azonban arra kényszerítették, hogy a csillagda felszerelését átköltöztesse a budapesti Svábhegyre. Az új csillagvizsgáló 1928-ra készült el teljesen.
Nem mehetünk el szó nélkül a tény mellett, hogy 1934-ben Terkán Lajos fedezte fel a BB jelű kisbolygót.
A zárkózott, a tudománynak élő munkatársa tehetségét, szakértelmét az ógyallai tudós–mecénás, Konkoly-Thege Miklós elismerte ugyan, de annak halálát és Terkán budai letelepedését követően mind elviselhetetlenebb terhet jelentett számára a szakmai féltékenységből fakadó, sorozatos támadások kereszttüzében állni.
1935-ben nyugdíjba vonult, leköltözött a Svábhegyről, s észlelések helyett ismét a matematikai összefüggések búvárlása került érdeklődése homlokterébe. Szintén csillagász veje segítségével falta Einstein, Lánczos Kornél és a többi tudósnak a relativitáselmélet területén kidolgozott részeredményeit.
1940 elején a kicsattanóan egészséges, a változatos kóroknak ellenálló szervezettel megáldott Terkán Lajost váratlanul, két hónap leforgása alatt legyűrte a rák. A mélyen vallásos férfiú III. 26-án tért meg Teremtőjéhez.

Végh Ákos László

A csillagvizsgáló kupolájának beemelése 1977. IX. 16-án

Galéria:

Megosztás:

Ezeket látta már?