Székesfehérvár települési értéktára

Prohászka Ottokár emléktemplom és plébánia

1. melléklet a 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelethez

Javaslat a

„Prohászka Ottokár emléktemplom és plébánia”

települési értéktárba történő felvételére

Prohászka Ottokár emléktemplom és plébánia

Készítette:
Poklosi Péter

Székesfehérvár, 2015. augusztus 14. 

I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI


1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: 
    Székesfehérvári Városszépítő és -védő Egyesület

2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai:

    Név: Székesfehérvári Városszépítő és -védő Egyesület

    Levelezési cím: 8000, Székesfehérvár, Városház tér 2.
    Telefonszám: 06-20-972-7090
    E-mail cím: –

II. A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI

1. A nemzeti érték megnevezése: Prohászka Ottokár emléktemplom és plébánia

2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:

   agrár- és élelmiszergazdaság X  egészség és életmód X  épített környezet
 X  ipari és műszaki megoldásokX kulturális örökségX sport
 természeti környezetX turizmus és vendéglátás

3. A nemzeti érték fellelhetőségének helye: Székesfehérvár, Kaszap István u. 1.

4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik:

 X  települési X  tájegységi X  megyei X  külhoni magyarság

5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

A XIX–XX. század fordulójának legnagyobb hatású magyar katolikus főpapja, Székesfehérvár megyés püspöke, Prohászka Ottokár 1927. április 2-án hunyt el. A Fejérmegyei Naplóban már 4 nappal később, a püspök temetése napján felvetették egy emléktemplom („Ottokár katedrális”) építésének a gondolatát. Két nappal később a városi rendkívüli közgyűlésen az egyházközség képviselői hivatalosan is bejelentették, hogy a Búrtelepen létesítendő templomot úgy szándékozzák megépíttetni, hogy az majd befogadhassa Prohászka Ottokár földi maradványait. 1929. február 18-án írták ki a 2000 fő befogadására alkalmas emléktemplom tervpá-lyázatát. 171 mérnök kérte ki a részletes feltételeket, a határidőre (1929. június 1.) amelyből 33 pályázat érkezett be. Az első díjat a székesfehérvári születésű Fábián Gáspár építész klasszici-záló hatású, „Vir Dei” jeligéjű pályázata nyerte el. A kupolával és annak belső kazettás kikép-zésével a római Pantheonra utal. A kiírásban meghatározott funkcióknak maradéktalanul megfelelt, egy tengelyre fűzte fel a templom, a kultúrház és a plébánia épületeit. A centrális elren-dezésű templom stílusában méltónak bizonyult a nagy püspök emlékéhez. A munkáiban a román és barokk elemeket szívesen alkalmazó Fábián Gáspár – országszerte több mint 40 temp-lom, valamint 30-nál több középület (iskolák, zárdák) tervezője – élete főművének tartotta az emléktemplomot, hamvait is az udvarán temettette el.

Az alapkő letételére 1929. november 17-én került sor. A 14 méter magas falakat 1930 tavaszán húzták fel, s már júniusban megkezdődött a 30 méter belső átmérőjű 52 méter magas kupola építése. 1932-re már a kupola külső vörösréz borítása is elkészült. A város és a megye által a templom építésére elkülönített összeg azonban nem bizonyult elegendőnek, a gazdasági világ-válság hatására pedig több, korábban beígért összegtől is elestek az építtetők. Ezért folyamatos gyűjtésekkel és különböző rendezvényekre kibocsátott jótékonysági jegyekkel kísérelték meg pótolni a hiányt. Az emléktemplom tehát valóban közadakozásból épült. Az összköltségvetés-hez szükséges összeget azonban még így sem sikerült előteremteni, ezért a campanile, a ha-rangtorony megépíttetéséről lemondott az egyházközség. Az emléktemplomot a hívek Pro-hászka születésének 75. évfordulóján, 1933-ban vehették birtokukba. Az épületet november 5-én áldotta meg Shvoy Lajos püspök, de a belső munkálatok még évekig folytak. A templom főhomlokzatán a lépcsős, hatoszlopos portikusz, valamint a fölötte lévő attika a római Panthe-ont idézi. A kupola fölé félgömb alakú laternás kupolát építettek. A belsőben orgonakarzatos előcsarnok fogad, amiből a kör alakú templomtér nyílik, ahol négy kosáríves oldalkápolna ta-lálható. A korinthoszi oszlopokkal keretezett főoltár a Jó Pásztor szobrával egészül ki. Az ere-deti tervektől eltérően laposabb kazettákkal díszített, osztott, ezért visszhangot okozó kupolát pilaszterpárok támasztják alá. A templomtér dísze Prohászka Ottokár fehérmárvány síremléke.

A templomépítő bizottság 1934. május 10-én írta ki Prohászka síremlékének pályázatát, a szeptember 15-i határidőig 25 szobrász nyújtott be 36 pályaművet. Orbán Antal munkáját ju-talmazta a bíráló bizottság az első díjjal. Az alkotás mozgalmas: a szemét az Oltáriszentségre függesztő püspököt utolsó prédikációja közben érinti meg a halál angyala. Az elkészült 38 ruskicai márványtömböt 1936 őszén szállították le Budapestről Székesfehérvárra, ahol a mű-vész maga vezette az emlékmű összeállítását.

Az 1938-as Szent István év egyik legkiemelkedőbb eseménye volt a Szent Jobb országjárása. Esztergom után a második helyszín volt Székesfehérvár, ahova az Aranyvonat június 1-jén futott be. Ezen a napon került sor Prohászka Ottokár újratemetésére is. A templom a II. világ-háború során súlyos sérüléseket szenvedett. A szőnyegbombázások a templomhoz csatlakozó épületszárnyakat is elpusztították, melyből csak a plébániaépület és a hozzátartozó udvari szárny épült vissza. Az emléktemplom felszentelésére helyreállítását követően, 1958-ban, a püspök születésének 100. évfordulóján került sor.

6. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

A székesfehérvári Prohászka Ottokár emléktemplom a XX. század első felének modern, ma-gyarországi templomépítészetének egyik legszebb példája. A templommal a római katolikus egyház hívei a kiemelkedő jelentőségű hitszónok püspöknek állítottak emléket.

7. A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

Bierbauer Virgil: A székesfehérvári Prohászka Ottokár Emléktemplom tervpályázata, In: Tér és forma, 1929/8. szám
Baku Eszter—Csíky Balázs: Hagyomány és újítás: katolikus egyházművészet a két világháború közötti Magyarországon. In: Prohászka-tanulmányok, 2009–2012, Székesfehérvár, 2012.
Fábián Gáspár: Küzdelmeim és alkotásaim 1910-től 1935-ig, Budapest, 1935.
Kéri Nándor—Vadász József: A Prohászka Emléktemplom építésének története, Székesfehérvár, 1967.
Kinizsi Andor: A Prohászka Ottokár templom, In: Építő Ipar – Építő Művészet, 1930/1–2. szám
Magyar Vilmos: Széljegyzetek a Prohászka emléktemplom pályaterveihez, In: Építő Ipar – Épí-tő Művészet, 1929/29–30. szám
Mózessy Gerely: A Prohászka Ottokár Emléktemplom. Kultusz és emlékezet 1927–1938, Székesfehérvár, 2013.
Mózessy Gergely: Prohászka Ottokár emlékezete 1927–1938 között. A temetéstől az újratemetésig, In: Prohászka-tanulmányok, 2012–2015, Székesfehérvár, 2015.

8. A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe:

http://prohaszkatemplom.hu/page.php?13

III. MELLÉKLETEK

1. Az értéktárba felvételre javasolt nemzeti érték fényképe vagy audiovizuális dokumentációja:

 Forrás: Városi Levéltár és Kutatóintézet
 Forrás: Városi Levéltár és Kutatóintézet
 Fotó: Simon Erika
Fotó: Simon Erika
Fotó: Simon Erika
Fotó: Simon Erika

2. A Htv. 1. § (1) bekezdés j) pontjának való megfelelést valószínűsítő dokumentumok, támogató és ajánló levelek:

A helyi értéktárba történő felvételt a Székesfehérvári Városszépítő és -védő Egyesület támogatja, a mellékelt SzVVE/18/2015. sz. levél alapján.

3. A javaslathoz csatolt saját készítésű fényképek és filmek felhasználására vonatkozó hozzájáruló nyilatkozat:

Alulírott Csurgai Horváth József igazgató, hozzájárulok a Városi Levéltár és Kutatóintézet őrzizetében lévő, a Székesfehérvári Városszépítő és -védő Egyesület számára átadott képeslapoknak a Települési Értéktárban történő felhasználásához.

Csurgai Horváth József
igazgató
Városi Levéltár és Kutatóintézet

Alulírott Simon Erika, hozzájárulok a Székesfehérvári Városszépítő és -védő Egyesület számára átadott fotóim Települési Értéktárban történő felhasználásához.

Simon Erika
fotós