1. melléklet a 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelethez

Javaslat a

„Terkán Lajos Bemutató Csillagvizsgáló”

települési értéktárba történő felvételére

  Készítette:
Benkő-Igaz Krisztina

Székesfehérvár, 2021. január 19.

I. A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI

1. A nemzeti érték megnevezése: Terkán Lajos Bemutató Csillagvizsgáló

2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:

	agrár- és élelmiszergazdaság		egészség és életmód		épített környezet
	ipari és műszaki megoldások	X	kulturális örökség		sport
	természeti környezet		turizmus és vendéglátás

3. A nemzeti érték a magyarországi együtt élő népekhez, az államalkotó tényezőként elismert nemzetiségekhez kapcsolódó érték:

igen (német, lengyel)

nem

4. A nemzeti érték fellelhetőségének helye: 8000 Székesfehérvár, Fürdő sor 3.

5. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik:

X

települési

tájegységi

megyei

külhoni magyarság

6. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

A sokak által ismert Terkán Lajos Bemutató Csillagvizsgáló történetét 1957. október 4-én kell kezdeni. A SZPUTNYIK-1 fellövése az ember tekintetét az ég felé fordította, gondolatait a csillagok közé repítette.
Az ’50-es évek végén még nem volt a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatnak önálló csillagászati szakosztálya. Az egyre növekvő érdeklődést a fizika-szakcsoport keretein belül tevékenykedő tanárok elégítették ki, ismeretterjesztő előadások szervezésével és megtartásával. Név szerint: futó László, Hajmási József. Harza László és Torma Károly. Hamarosan kiderült, hogy szükség lenne a városban egy csillagászati távcsőre, amellyel a nagyközönség számára lehetne bemutatókat tartani. 1960 őszén Hajmási József javaslatára Borbély Gábor – aki akkor a TIT megyei szervezetének titkára volt – igényelt egy 15 centiméter átmérőjű. Newton-rendszerű tükrös távcsövet, amely 1961 tavaszán meg is érkezett a városba. A MÁV Járműjavító egyik szocialista brigádja eltolható tetejű védöházikót készített a műszer részére. A távcsövet Hajmási József kapcsolatai révén a József Attila Gimnázium tetején állították fel: 1961. december 1 7-én. vasárnap délután 4 órakor dr. Kulin György csillagász avatta fel Székesfehérvár első csillagvizsgálóját, TIT Uránia Csillagvizsgáló néven.
Rendszeresen tartottak itt előadás-sorozatokat, amelyekre a diákok egy. a felnőttek két forintért válthattak belépőt. Hamarosan aztán ingyenessé váltak a bemutatók és előadások, a ..tarifán” azóta sem változtattak. 1966 májusáig működött a gimnázium tetején a csillagda. A kialakult problémák miatt az Uránia vezetője Mayer Ferenchez, a Vidámpark igazgatójához fordult segítségért. O nemcsak a terület legforgalmasabb helyét ajánlotta fel az új csillagvizsgáló megvalósítására, hanem védőházat is készíttetett a műszernek.
A 15 centiméteres Newton-távcső használata mellett egyre inkább szükségesnek érezte mindenki, hogy ezt egy nagyobb fénygyűjtő képességű eszközre kellene cserélni. 1963 nyarán a székesfehérvári Uránia vezetője Miskolcra utazott, és dr. Szabó Gyulától, az ottani csillagda vezetőjétől megkapta az ott működő 30 centiméteres távcső dokumentációját. Az első elképzelések szerint 1965. április 4-én szerették volna átadni az új teleszkópot, különféle nehézségek miatt azonban az átadás 1967. szeptember 14-re tolódott.
Megvalósult hát egy fél évtizedes álom, amelynek eredményét ma is élvezhetik a csillagdába látogatók. A Vidámpark Ifjúsági Klubjában Róka Gedeon adta át a csillagda jelképes kulcsát Hajmási Józsefnek, a TIT Uránia Csillagvizsgáló akkori vezetőjének. A távcső alkatrészei és mechanikai elemei társadalmi munkában készültek el a következő vállalatok közreműködésével:

• Ikarus Karosszéria és Járműgyár Székesfehérvári Gyáregysége
• Könnyűfémmű
• MÁV Járműjavító Ü.V.
• Szerszámgépipari Művek Székesfehérvári Köszörűgépgyára
• Vas- és Fémöntöde
• Villamossági Televízió és Rádiókészülékek Gyára.

A főtükröt maga dr. Kulin György csiszolta, akiben a magyar amatőrcsillagászati megteremtőjét, az első Magyar Csillagászati Egyesület, valamint a Magyar Amatörcsillagászok Baráti Köre – később: Csillagászat Baráti Köre – megalakítóját tisztelhetjük. Kezei alól közel ezer távcsőidkor került ki a magyar amatőrök műszereibe.

Az új csillagászati műszer óriáskerék melletti elhelyezését csak ideiglenes megoldásnak szánták.

A ’60-as évek második felétől a város vezetése többször is tárgyalt a meglévő és működő Ifjúsági és Úttörőház helyett egy – a kor követelményeinek megfelelő – új épület létrehozásáról, amely többszöri halasztás után végül 1975. március 20-án nyílt meg. Velinszky László Ifjúsági és Úttörőház néven. Az átadás után ide költözött át a Székesfehérváron 1961 óta a TIT-klubban működő csillagász szakkör. Az Ifjúsági Házban a Csillagda külön helyiségekkel kezdte el működését: műszerszoba, fotólabor, saját könyvtár és előadóterem tartozott hozzá. (A rendszerváltozás utáni egyre nehezedő anyagi helyzetben is ugyanez az intézmény – amely időközben A Szabadművelődés Háza, majd 2019 novemberétől a Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központ nevet kapta – biztosítja a helyet és a lehetőséget a Csillagda működéséhez.)

Az első években a tervezett kupola helyén még csak egy, a beázás ellen védő kátránypapírral letakart lyuk volt. A csillagvizsgáló létrehozásában Pap László, a TIT megyei titkára, Benedek Lajos városi titkár és Vinkovics Dénes szaktitkár nagyon sokat segített. Csukovics Tibor, a Csillagászati és Űrkutatási Szakosztály akkori titkárának közbenjárására Molnár Ferenc, a Videoton fiatal gépészmérnöke elkészítette a kupola tervét. 1977 elején a Könnyűfémműben gyártották le a 6 méter átmérőjű alumínium kupolát, a MÁV Járműjavítóban pedig a kupola fogadásához szükséges szegmensekből álló íves sínt. 1977. szeptember 16-án a város keleti és északi peremrésze fölött a Magyar Néphadsereg szállítóhelikoptere hozta a kupolát a végleges helyére, és többszöri próbálkozás után sikeresen el is helyezte a viharos erejű szélben.

Ezt megelőzően, már 1976 tavaszán a távcsövet szétszedték és átszállították az Ifjúsági I lázba felújítás végett. 1977. december 9-én Kulin György és Ponori Thewrewk Aurél avatta fel az új csillagdát.

A megnyitó után kitüntetést kaptak az építésben résztvevők, amit dr. Jeney Jenő, a TIT országos szervezetének főtitkárhelyettese nyújtott át.

1983 óta minden évben saját szervezésű csillagásztáborban vehettek rész a szakkörösök. Az első húsz tábor megszervezése Nagy Rezső (azóta dr. Nagy Rezső) munkáját dicséri, aki a táborvezetői leendők ellátása mellett a hétfői szakkör vezetője is. 2003-ban, a 20. tábor után dr. Nagy Rezső ideiglenesen „nyugdíjba vonult” a csillagásztáborok megszervezéséből, a hagyományt Tanárki Tibor és Németh László vitte tovább, a 2004-es csillagásztábor már az ő szervezésükben zajlott le.

A fiatalok lelkesedése azonban a családalapítás és munkahelyi követelmények kényszere mellett kevésnek bizonyult. így a táborok szervezését ismét Nagy Rezső vette át. aki végül 2020-ban átadta a stafétabotot lányának. Nagy Zsófiának.

1984-ben Hudoba György (azóta dr. I Judoba György, PhD) vette át a csillagda vezetését. Napjainkban is ő a csillagvizsgáló és egyben a pénteki szakkör vezetője. A ’80-90-es években három szakkör is működött Székesfehérváron: hétfőn, szerdán és pénteken. Tavasszal és ősszel két-két hónapos időszakban, távcsöves bemutatóval várták az érdeklődőket. Persze ez nem jelenti azt, hogy azokat a látogatókat, akik bemutatási időszakon kívül érkeztek, elküldték: mindig volt vállalkozó amatőr csillagász ezeknek a bemutatóknak a megtartására.

1993-ban a csillagda felvette városunk szülötte. Terkán Lajos nevét. 1993. december 6-án megjelent a csillagvizsgáló időszakos kiadványának első száma TÉLAPÓ címmel. A főszerkesztő Trupka Zoltán lett.

1996 tavasza óta évente több alkalommal a székesfehérvári csillagászok saját szervezésű észlelő hétvégéken vesznek részt Ráktanyán, a Bakonyban. Újabban egv-egv éjszakára más helyeket is kipróbálnak, ilyen például Mezőszentgyörgy környéke. Az egyre növekvő fényszennyezés és a porral telített városi levegő miatt van szükség az ilyen kitelepülésekre, hiszen a városból szinte már csak a legfényesebb objektumok észlelhetők.

1997 nyarán a 30 centiméteres távcsövet, a 30. születésnap alkalmából, Fűrész Gábor vezetésével teljesen szétszedték, és mind mechanikailag, mind optikailag felújították. Ekkor kapta meg a távcső a ma is látható kék színét, a régi prizma helyett a sugárkúp eltérítését pedig segédtükörrel oldották meg.

A ’90-es évek második felében és az új évezred elején a TELAPO-ban jelentős fejlesztések zajlottak le. mind a műszerpark, mind a számítástechnika terén. 1994. december 6-án érkezett meg az Egyesült Államokból a 20 centiméteres MEADE Smidt-Cassegrein távcső, és több számítógéppel is gazdagodott a Csillagda. Kicserélték a 30 centiméteres távcső okulárjait is, és folyamatosan új könyvekkel gyarapodott a könyvtár. Ebben az időben több csillagászati konferencia és vetélkedő szerveződött Fehérváron. 1995 őszén indult útnak a Szkeptikusok Országos Találkozója rendezvény Trupka Zoltán szervezésében, melyet azóta is folyamatosan minden évben megrendeznek.

A csillagvizsgáló mindig részt vesz az 1989-ben újra megalakított Magyar Csillagászati Egyesület által meghirdetett bemutatókon és rendezvényeken. Több nagyszabású csillagászati bemutató zajlott le Székesfehérváron: 1994 nyara – Shoemaker-Levy 9 üstökös, 1996 tavasza – Hyakutake üstökös bemutató. 1997 tavasza – Hale-Bopp üstökös bemutató. 1999. augusztus 11. – napfogyatkozás bemutató, 2004. június 6. – Vénusz átvonulás bemutató stb.

A csillagászoknak az 1990-es évek közepéig volt intézményi hátterük. A Fejér megyei TIT szervezte a rendezvényeket, és delegálta többek között a Csillagászati és Űrkutatási Szakosztály tagjait is az előadások és távcsöves bemutatók megtartására. így rendszeresen jártak oktatási intézményekbe, kollégiumokba, művelődési házakba, sőt néha még börtönökbe is. Vidéki rendezvényekre a TIT gépkocsival szállította az előadót, továbbá szakkörvezetői és előadói tiszteletdíjat fizetett. A rendszerváltozással azonban mindennek vége szakadt. Míg országszerte számos bemutató csillagvizsgáló bezárt, a fehérvári csillagászok erkölcsi kötelességünknek érezték megőrizni, ápolni és tovább vinni elődeik munkáját. Saját kezükbe vették a csillagászati ismeretterjesztést, amelyet önkéntes munkában, családjuktól ellopott idejüket és gyakran saját anyagi erőforrásaikat is feláldozva folytattak, és folytatnak mind a mai napig.

2003 őszétől a törvényi és jogszabályi változások miatt véglegesen és hivatalosan is koldusokká váltak. Hogy költségeik legalább részbeni fedezésére támogatásért folyamodhassanak, arra kényszerültek, hogy a cégbíróságon bejegyzett civil szervezetté alakuljanak. Alapos mérlegelés után az alapítványi forma mellett döntöttek. így 2004 óta a Terkán Lajos Ismeretterjesztő Alapítvány a felügyelő szerv, amely biztosítja működésük feltételeit.

Székesfehérvár évtizedek óta a csillagászati ismeretterjesztés fellegvára hazánkban. A városban 1961. óta működik csillagvizsgáló, melynek alapítása Hajmási József nevéhez fűződik. 1962 óta szakköri foglalkozásokon vehetnek részt azok, akik mélyebben érdeklődnek a csillagok világa iránt.

A csoportok tagjai az évek során sok szép sikert értek el hazai és nemzetközi versenyeken, pályázatokon. A csillagvizsgáló egyik fontos feladata a tehetséggondozás, képességfejlesztés, melyet csillagászati vetélkedők, észlelőtáborok és konferenciák keretében valósítanak meg. Cél. hogy a fiatalok saját maguk szerezzék meg azt a tudást és szemléletet, amelyet a Világegyetem megismerése biztosít.

A másik, nem kevésbé fontos feladat a nagyközönség számára előadások és távcsöves bemutatók szervezése és tartása. Évente több ezer ember látogatja a csillagvizsgáló tudományos előadásait, rendezvényeit, ahol az érdeklődők távcsöveken keresztül ismerkedhetnek az univerzum csodáival.

Mindez azért fontos, mert a csillagászat mellett lassan szinte minden természettudomány kiszorul az iskolai tankönyvekből. Napjaink értékzavaros világában az általuk nyújtott ismeretek révén a gyerekek el tudják helyezni az embert, a Földet a Világegyetemben, s így kiegészítik a pedagógusok tevékenységét is. Segítik azt az oktatási-ismeretterjesztői munkát, amelyre az iskoláknak nincs lehetőségük.

7. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:
A Terkán Lajos Bemutató Csillagvizsgáló értéktárba való felvételének számos indoka van. Gazdag története, egyedi kialakítása és műszaki megoldásai miatt mindenképpen Székesfehérvár kulturális örökségének fontos része, emellett turisztikai célpontként is szolgál, így az ország más részéből érkezők számára is jelentőséggel, tudományos-kulturális értékkel bír. A csillagvizsgálónak 45 éve ad otthont gyönyörű tóparti környezetben a Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központ (korábban Velinszky László Ifjúsági és Úttörőház, A Szabadművelődés Háza). A tudósok és amatőr csillagászok kezdetektől fogva segítették, figyelemmel kísérték a csillagda működését, itt mindenképp meg kell említenünk Trupka Zoltán tevékenységét, aki az elmúlt évtizedekben folyamatosan a csillagda működése mellett állt. A Csillagvizsgáló az elmúlt évek során számos esetben fogadott nyári táborban résztvevő diákokat, valamint Székesfehérváron átutazó csoportokat. A legfontosabb indokok az alábbiakban foglalhatók össze:

Egy hagyományőrző közösség évtizedeken át végzett tevékenysége, és helyi rendezvénysorozatai:

• Mintegy 60 éve folyamatosan működő tehetséggondozás a csillagászati szakkörökben. Az 1961 óta működő csillagászati szakkörökben több száz helyi fiatal megfordult már. akik azóta felnőve szívesen emlékeznek vissza az itt szerzett ismeretekre, élményekre. Diákként olyan kutatók kaptak ott egy életre szóló indíttatást, mint Fűrész Gábor (MIT kutatója), Sótér Anna (CERN kutatója), és még lehetne sorolni. A szakkör két tagja, Fűrész Gábor (1995) és Pintér András (1997) is elnyerte a Természet Világa Szkeptikus különdíját. (A díjat James Randi, a világhírű amerikai szkeptikus bűvész alapította, és az kaphatta meg, aki a parapszichológia vagy a természetfölötti témakörben abban az évben a legkiemelkedőbb pályaművet nyújtotta be.)
• Szintén mintegy 60 éve folyamatos a tavaszi és őszi időszakban minden hónap utolsó keddjére ismertterjesztö előadások szervezése helyi és/vagy meghívott előadókkal. Rendszeres előadók voltak itt Kulin György. Ponori-Thewrewk Aurél, Marik Miklós, Lukács Béla és még sokan mások. Az utóbbi években elindítójának, és hosszú ideig szervezőjének tiszteletére a neve Hajmási-sorozat. Az előadások – haladva a korral – ma már az interneten is elérhetők.
• Kulin György nevével fémjelzett csillagászati ismeretterjesztés: „Adjuk meg az érdeklődő közönségnek a Galilei-élményt” – azaz kiselőadásokkal, magyarázatokkal összekötött távcsöves bemutatók tartása, ami szintén folyamatos 1961-től fogva, kezdve az „járdacsillagászat”-tól a Csillagvizsgáló kupolájáig, egy 8 centiméter átmérőjű lencsés távcsőtől a 30 centiméteres Newton-teleszkópig.
• A Csillagvizsgáló – amelynek tevékenysége a csillagászati ismeretterjesztés köreiben mind a mai napig jelentősre értékelt – szervezte és bonyolította le az első Kulin György Országos Csillagászati Vetélkedőt (1994.)
• Szintén hagyományosnak nevezhető az 1984 óta minden évben megrendezett csillagászati észlelőtábor, melynek révén az eltelt évtizedek alatt a résztvevők az ország jelentős részét bejárták. A tábor helyéül mindig lakott területektől, a zavaró éjszakai fényektől távoli, lehetőleg magaslaton fekvő helyet választanak ki. A tábor önellátó, fontos szerepet tölt be a természet szeretetére. óvására, megőrzésére, valamint a közösségi munkára való nevelésben is.
• A Csillagvizsgálón keresztül Székesfehérvár nevéhez hozzá nőtt a Szkeptikus konferencia, melynek ötletgazdája, kezdeményezője és főszervezője a Csillagvizsgáló egykori szakköröse. Trupka Zoltán tudományos újságíró. A rendezvényen 1995 óta Székesfehérváron találkoznak mindazok, akik tenni szeretnének az áltudományok terjedése ellen, a tudományellenes nézetek visszaszorítása érdekében. A konferencia a tudomány, illetve az értelem nevében és védelmében reagál az új vagy újra felmerülő tévhitekre, megmutatja a tudomány eszközeit, lehetőségeit, de határait is.
• Tízéves múltra tekint vissza a Terkán Lajos Bemutató Csillagvizsgáló, a Fejér Megyei Természetbarát Szövetség és a Gaja Környezetvédő Egyesület közös szervezésében a „Csillagok nyomában” elnevezésű éjszakai túra. Kigondolója és főszervezője Csorvási Róbert, szintén egykori csillagász szakkörös. Az éjszakai túra útvonala Székesfehérváron, a Sóstói tanösvényen van kialakítva, csaknem 5 kilométer hosszúságban. A pályán négy állomást érintve nyerhetnek bepillantást a diákok a megfigyelő csillagászat egyes területeibe szabad szemes és távcsöves megfigyelések révén, eközben megtapasztalhatják a természetjárás örömeit és általános környezetvédelmi kérdésekkel is foglalkozhatnak.
• A Csillagvizsgáló rendszeresen csatlakozik az országosan is meghirdetett kampányokhoz, így 2011-től a Múzeumok éjszakája. 2015-től a Kutatók éjszakája rendezvénysorozatokhoz, de ugyanúgy kitárja kapuit az otthont adó intézmény igénye szerint, például a Kultúrházak éjjel¬nappal, vagy ritka csillagászati események alkalmából.
• A Csillagvizsgálóban a magyar tudományos és amatőrcsillagász közösség rengeteg tagja fordult már meg az évtizedek során, melyet az emlékkönyv bejegyzései is tanúsítanak. Az első bejegyzés a magyar amatőrcsillagászat atyjáé, Kulin Györgyé, de megtalálható itt Magyari Béla kiképzett űrhajósé, vagy a forgó fekete lyukak elméletének kidolgozója, Roy Kerr ausztrál tudósé, továbbá vendég volt itt Tolcsvay Béla énekmondó is.
• A Csillagvizsgáló emléket állít Terkán Lajosnak, a székesfehérvári születésű, nemzetközileg ismert szakcsillagásznak, valamint Hajmási Józsefnek, a székesfehérvári csillagászati ismeretterjesztés elindítójának.
• A Csillagvizsgáló emléket állít annak a heroikus munkának és annak a széles körű társadalmi összefogásnak is, amely révén létrejött. Az épületet eleve úgy tervezték, hogy az alkalmas legyen egy bemutató csillagvizsgáló számára, statikailag megfeleljen a nagy tömegű távcső rezgésmentes felállítására, valamint az azt védő kupola elhelyezésére. A távcső és kupola elkészítésében Székesfehérvár számos vállalata aktívan részt vett, a kupola beemelésére pedig Veszprémből érkezett a Magyar Honvédség egyik katonai helikoptere.
• A Csillagvizsgáló őrzi a hidegháborúban kialakult űrverseny Magyarországi hatásainak, valamint a csillagászattal és az űrkutatással kapcsolatos érdeklődés széleskörű térhódításának emlékét.

A kulturális örökség mellett a Csillagvizsgáló egyedi kialakítása és műszaki megoldásai révén ipari és műszaki megoldások tárháza, melyek miatt már önmagában is érdemessé teszi az értéktárba való felvételre:

• Maga az épület, a tetején a kupolával része Székesfehérvár épített örökségének.
• A kupola ipartörténeti emlék, egyedi tervezésű (Molnár Ferenc, a VIDEOTON fiatal gépészmérnöke) és kivitelezésű (Könnyűfémmű), a sín, amelyen az egész gördül (MÁV Járműjavító), az épület tetejére való felhelyezése pedig különleges módon, helikopterrel történt. A kupola azóta is eredeti állapotában látható, hosszú évtizedek óta része a város látképének, büszkén hirdetve a székesfehérvári csillagászati ismeretterjesztés sikereit.
• A távcső maga is ipartörténeti emlék, mely magyar tervek alapján (mechanika: Orgoványi János, optika: Kulin György), az akkori székesfehérvári vállalatok közreműködésével, széles körű társadalmi összefogással jött létre. Az 1960-as években ebből a típusból az országban mintegy tíz készült, melyekből ma már csak három létezik, és csak a székesfehérvári az. amely megszakítás nélkül, még ma is az eredeti funkcióját tölti be. Mindez köszönhető annak, hogy voltak, aki a lánglelkű alapítóktól átvették a stafétabotot, és akik a rendszerváltás utáni állami támogatás megszűnése után sem adták fel, hanem elkötelezett önkéntesként folytatták az ismeretterjesztő munkát, ügyeltek az állagmegőrzésre, a helyet biztosító intézmény és a város vezetésével mindvégig kölcsönösen jó viszonyt tudtak kialakítani.
• Külön kiemelendő a távcső tükre, mely pótolhatatlan kézműves emlék. A távcső tükrét saját kezűleg csiszolta, hátoldalára a készítés dátumát és aláírását belekarcolta a magyar csillagászati ismeretterjesztés kiemelkedő alakja. Kulin György, így ez egy egyedi, kézműves alkotás, amelynek az elkészítéséhez igen nagy szakértelem volt szükséges. Manapság tipikusan géppel csiszolt tükröket készítenek, és a kézzel csiszolt tükör, különösen ekkora méretben (30 centiméter) még abban az időben is ritkaság volt. (A korábban említett mind a tíz darab tükör Kulin György keze alól került ki.) A távcsőtükör kézi készítésének mestersége ma már egyre inkább feledésbe merül, emlékét ez a távcső őrzi. Megjegyzendő, hogy egy távcsőtükör is karbantartást igényel, szükség van a tükröző réteg időnkénti megújítására, különösen a szennyezett városi légkörben található anyagok korrodáló hatása miatt. A folyamatos karbantartás, a szakkör és az önkéntesek áldozatos munkájának eredményeképpen még ma is kiváló állapotban üzemel, és remek élményt nyújt a látogatók részére.

A fentieken túlmenően maga a természeti környezet, a Csónakázó-tó melletti, a távcső-kupolával megkoronázott, esztétikus, sajátos városképi látványt nyújtó épület, valamint a kupola alatt található távcső turisztikai célpontként is szolgál. A környék egyrészt közkedvelt a helyiek körében szabadidős séták, és egyéb szabadtéri összejövetelek céljából, ahol egyszerre jelen van a múlt ápolása és a modem világ, ugyanakkor rendszeres célpontja Székesfehérváron átutazó csoportoknak is.
A Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központ a jövőben is támogatja szakmailag a csillagvizsgáló működését és annak fejlesztését. így reményeink szerint, az elmúlt évtizedek hagyományait ápolva új. közös programokkal gazdagíthatjuk a város kulturális, tudományos életét.

8. A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

1.

2.

http://telapo.datatrans.hu
Dr. Hudoba György PhD. egyetemi magántanár, Óbudai Egyetem

9. A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe: http://telapo.datatrans.hu/index.php

II. MELLÉKLETEK

1. Az értéktárba felvételre javasolt nemzeti érték fényképe vagy audiovizuális dokumentációja:

Terkán Lajos magyar csillagász. A győri bencés gimnáziumban érettségizett, majd a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult tovább. 1900-ban matematika-fizika szakos tanári diplomát, majd doktori oklevelet szerzett. 1900-ban kalkulátor a budapesti tudományegyetemen, de még ez évben Konkoly Thege Miklós meghívására az ógyallai csillagvizsgáló adjunktusa, ahol 1900-1904 között második adjunktus, 1904-1913 első adjunktus, 1913-19 obszerválor. Az első világháború után a Csillagda Budapestre történt átmenekítését követően 1921-től a Svábhegyen obszervátor. 1912-től másodállásban a Tudományegyetem Kozmográfiai Intézetének docense. A csillagászat több ágát művelte, működésének utolsó éveiben kisbolygókat fényképezett. Fő működési területe az asztrofotometria (első sorban a változócsillagok fotometriája) és a kisbolygókutatás volt.
Jelentős megfigyelési anyagot tett közzé. 1935-ben, mint föobszervátor vonult nyugalomba.
Nevét a 31872 Terkán (2000 EL 106) kisbolygó viseli, melyet Sárneczky Krisztián és Szabó Gyula fedezett fel a Piszkéstetői Csillagvizsgálóban 2000. március 13-án.

2. A Htv. 1. § (1) bekezdés j) pontjának való megfelelést valószínűsítő dokumentumok, támogató és ajánló levelek:

–

3. A javaslathoz csatolt saját készítésű fényképek és filmek felhasználására vonatkozó hozzájáruló nyilatkozat:

Alulírott Dr. Hudoba György a Terkán Lajos Ismeretterjesztő Alapítvány honlapján (www.telapo.datatrans.hu) található fényképek a Székesfehérvári Települési Értéktárban történő felhasználásához és nyilvánossá tételéhez hozzájárulok.