1. melléklet a 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelethez
Javaslat a
„Tűzzel-vassal Fesztivál”
települési értéktárba történő felvételére
Tűzzel-vassal Fesztivál
Készítette:
Fehérvári Kézművesek Egyesülete
Székesfehérvár, 2018. március 6.
I. A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI
1. A nemzeti érték megnevezése: Tűzzel-vassal Fesztivál
2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:
| agrár- és élelmiszergazdaság | egészség és életmód | épített környezet | |||
| ipari és műszaki megoldások | X | kulturális örökség | sport | ||
| természeti környezet | turizmus és vendéglátás |
3. A nemzeti érték fellelhetőségének helye: Székesfehérvár Rác utca, minden év júniusának 3. szombatja
4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik:
| X | települési | tájegységi | megyei | külhoni magyarság |
5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:
A Fehérvári Kézművesek Egyesülete 2003 óta szervezi és rendezi meg a Tűzzel-vassal Fesztivált. A Fesztivál létrejöttét egy szomorú körülmény is segítette, 1980 óta nincs késes- és köszörűs szakképzés a magyar oktatásban. Ennek hiányát akkor látjuk, amikor késeinket, ollóinkat szeretnénk megéleztetni, vagy ha ilyen vágószerszámot szeretnénk vásárolni. Tóth Árpád, Lengyel Magdolna, Tolvaj Csaba egyesületi tagok és Pongrácz Zoltán, az egyesület akkori elnöke úgy döntöttek, hogy a szakma megmentése érdekében létrehozzák a Fesztivált. Az akkor működő és alkotó késes- és késkészítő mestereknek szervezték meg a találkozóját, hogy azok munkáikat bemutathassák, előadásokat tartsanak a szakmáról az érdeklődőknek, valamint felkeltsék az érdeklődést a szakma iránt. Kezdetben 10-12 mester vett részt a Fesztiválon, mára a résztvevő késes- és késkészítő mesterek száma meghaladja a 40-et. Az ország minden tájékáról jelentkeznek évről évre a Fesztiválra. 4-5 évvel ezelőtt a környező országok késes mesterei is felfigyeltek a rendezvényre, így Szlovákiából, Csehországból és Ukrajnából is érkeznek ma már mesterek. A portékák között nemcsak a kés és egyéb vágószerszám kerül bemutatásra, hanem a késekhez szükséges alapanyag is érkezik a mesterek révén Csehországból. Az eltelt évek pozitív változást hoztak. Igaz a szakmát ma sem képezik iskolai keretek között, viszont a kihalóban levő mesterséget megtanulták a fiatalok, egyre több olyan család van, ahol az apa mesterségét a fia folytatja, és most már mindketten jönnek a Fesztiválra. A Fesztivált a kezdeti helyszín után (Zichy-liget), 2010 óta az Europa-Nostra Díjas Skanzenben, a székesfehérvári Palotavárosban lévő Rác utcában tartják, minden év júniusának 3. szombatján. A Fesztivál az ünnepélyes megnyitóval 10 órakor kezdődik. A Fesztiválra érkezőket Székesfehérvár Város vezetői is köszöntik. A Rác utca teljes hosszát a késes- és késkészítő mesterek töltik meg, ezen a napon. A szervezők szigorúan ragaszkodnak a népművészethez és a népi hagyományokhoz. A rendezvényben segítően közreműködik a Szerb Nemzetiségi Önkormányzat. A Rác utcában a Szerb Ortodox Templom kertjében állítják fel a színpadot, a népi körhintát, és a templom ezen a napon vezetéssel látogatható. A vásáron csak az egyesületi tagok árusíthatják a kézzel készített portékáikat, népzene szól és néptáncosok adnak műsort, a gyerekeknek népi játszóházakat, a felnőtteknek népi kézművességgel kapcsolatos interaktív bemutatókat, előadásokat tartanak, és tűzugrással zárják a napot este 6 órakor. A növekvő látogatottság miatt az elmúlt években a rendezvény a Rác utcai házak udvaraiban is zajlik. A Fesztivál napján a Népi Iparművészeti Tanács értékeli a zsűrizésre beadott késeket, bicskákat, ollókat, kovácsolt fegyvereket. Ezenkívűl a késes szakma saját zsűrije is értékeli a kiállított késeket, bicskákat, ollókat, melynek készítőit oklevéllel és emlékplakettel díjaznak.
6. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:
A Fehérvári Kézművesek Egyesülete 2010 tavaszától működteti a Kézművesek Házát, melynek rendeltetése többek között, hogy az egyesület tagjainak közreműködésével a város fiataljai és idősebbjei számára közvetítse a népi kézműves hagyományok és a mai modern kézművesség gazdag tárházát. Az érdeklődők maguk is készítőkké válhatnak, segítséget kapnak, kipróbálhatják az adott szakmát, elkészíthetik, elvihetik munkájukat. Az alkotás öröme felülmúlja az újabban szokásos szabadidő-eltöltési formák nyújtotta élvezeteket. Az alkotás nemcsak a jelenben élvezetes, hanem formál, fejleszt, célt ad, közösséghez kapcsol. Ezért is választotta az egyesület az „Alkotni öröm” szlogent. Vászonszövő- és kovácsműhely, valamint egy kiállítótérnek is használatos közösségi terem és egy foglalkoztató terem, valamint tágas udvar kínál lehetőségeket az alkotóknak összejövetelek, játszóházak és kézműves bemutatók, foglalkozások megrendezéséhez. A házban heti rendszerességgel működnek szakkörök, minden hónapban saját rendezésű szakmai napokat, szakmai bemutatókat tartanak: Tojásfestő-maraton, Fonó-szövő nap, Asszonyműhely. Nyáron gyermek és felnőtt kézműves táborokat szerveznek és tartanak, melynek helyszíne a Kézművesek háza. A két egész napos fesztivál (Magyar Gyapjúfesztivál, Tűzzel-vassal Fesztivál) idején is a ház a rendezvény központja.
7. A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):
www.fehervarikezmuvesek.hu
Fehérvár Televízió
Vörösmarty Rádió
8. A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe:
II. MELLÉKLETEK
1. Az értéktárba felvételre javasolt nemzeti érték fényképe vagy audiovizuális dokumentációja:
2016
2. A Htv. 1. § (1) bekezdés j) pontjának való megfelelést valószínűsítő dokumentumok, támogató és ajánló levelek:
A helyi értéktárba történő felvételt a Fehérvári Kézművesek Egyesülete támogatja.
3. A javaslathoz csatolt saját készítésű fényképek és filmek felhasználására vonatkozó hozzájáruló nyilatkozat:
Hozzájárulok, hogy a „Tűzzel-vassal” Fesztiválon készült saját készítésű fotóim, a települési értéktárba kerüléskor felhasználásra kerüljenek. Szenczi Jánosné
