Kiadó: Városi Levéltár és Kutatóintézet
Szerkesztő: Zsoldos Attila
Székesfehérvár, 2025
Megvásárolható: 2500 Ft
204 oldal, kartonált
A kötet előszava:
A székesfehérvári Városi Levéltár és Kutatóintézet 2014-ben indította el azt a rendezvénysorozatot, amelynek eredeti célja a 2022-ben megrendezett, II. András király korával, s azon belül is kiemelten az 1222-ben kiadott Aranybullával foglalkozó konferenciára való felkészülés volt. A konferencia sikeresen lezajlott, a rendezvénysorozat pedig folytatódott.
1224-ben adta ki II. András király azt a kiváltságlevelét, amelyben az Erdély déli részén még a 12. század közepén megtelepedett, többségükben német ajkú — a történeti köztudatban szászokként számon tartott — vendégtelepesek helyzetét rendezte évszázadokra kihatóan. A kibocsátója után közkeletűen Andreanum néven emlegetett dokumentum megszületésének 800. évfordulója remek alkalmat kínált arra, hogy egy újabb konferencia tekintse át a középkori magyar–német kapcsolatok alakulását, akár a Magyar Királyság határain belül szövődtek a két nép között a szálak, akár azokon kívül.
A teljesség igényére törekedni hiú ábránd lett volna, jelen kötet tanulmányai mégis híven tükrözik azt a sokszínűséget, amely magyar–német kapcsolatok történetét kezdettől fogva jellemezte. Az Andreanum kiadásának történetét vázolja fel a bevezető írás. Ezt követően olyan esettanulmányok következnek, amelyek a középkori magyar–német együttélés történetének egy-egy elemével foglalkoznak, mégpedig az érem mindkét oldalát felvillantva. Nyomon követheti az olvasó, hogy miként tagolódott be két település az erdélyi szászok intézményrendszerébe, s képet kaphat arról a szerepről, amelyet a Szepességben otthonra lelt szászok játszottak a régió betelepülésében. A konferenciasorozat hagyományait követve ez alkalommal is több tanulmány gazdagítja új színekkel Székesfehérvár középkori történetének freskóját. A székesfehérvári káptalan külföldi származású tagjaival éppúgy megismerkedhet a kötet olvasója, mint a magukat külföldi egyetemeken pallérozó székesfehérvári diákokkal, de betekintést nyerhet a Szent Korona 1440. évi elrablását követő székesfehérvári koronázás eddig ismeretlen részleteibe is. Három tanulmány a középkori magyar történelem német nyelvű forrásainak világát idézi meg. A Stájer rímes krónika Ottó királyra és az erdélyi szászokra vonatkozó tudósításainak elemzése a 14. század elejére invitálja olvasóját. A következő írás egy Hunyadi Mátyás és Aragóniai Beatrix 1476. évi esküvőjéről beszámoló, eddig ismeretlen forrást mutat be és közöl. A sort a kötet zárótanulmánya folytatja. Az írás összefoglalja a 15. századi Karintiában a magyar történelem feldolgozására vállalkozó plébános, Jakob Unrest életéről és munkásságáról rendelkezésre álló ismereteket, s ezt követi a magyarul mindeddig hozzáférhetetlen krónika fordítása.
Köszönettel tartozunk végül mindazon személyeknek és intézményeknek, akik és amelyek anyagi támogatást nyújtva vagy bármely más módon hozzájárultak a konferencia megszervezéséhez és az ott elhangzott előadások alapján készített tanulmányokat közreadó kötet kiadásához.
Zsoldos Attila
A kötetben szereplő tanulmányok:
Zsoldos Attila: Az Andreanum helye II. András politikájában
Weisz Boglárka: Oppidumból civitas — Alvinc és Borberek útja a szász Hétszékbe a középkorban
Galambosi Péter: A szászok hatása a Szepesség fejlődésére az Árpád-korban és az Anjou-kor elején
Kertész Balázs: Külföldiek a székesfehérvári káptalanban a középkorban
Ribi András: Székesfehérvári diákok a középkori egyetemeken
Skorka Renáta: Kottannerné Fehérváron
Bagi Dániel: A német nyelv és módi — Wittelsbach Ottó és az erdélyi szászok a Stájer rímes krónikában
Péterfi Bence: Felséges élmények — Újabb beszámoló Hunyadi Mátyás és Aragóniai Beatrix 1476. évi esküvőjéről, valamint lakodalmáról
Báling Péter: Jakob Unrest élete és a Magyar Krónika
