Székesfehérvár térképe – 1826

Wüstinger József kéziratos várostérképe magyar, angol és német nyelvű ismertetésekkel

Kiadó: Székesfehérvár Megyei Jogú Város Levéltára
Szerzők: Wüstinger József – Csurgai Horváth József
Székesfehérvár, 2011
Megvásárolható: 1000 Ft

Székesfehérvár térképe  (1826)

Székesfehérvár első teljes telekkönyvi felmérésére az Udvari Kamara 1821. évi rendelete értelmében került sor, ennek során a város bel- és külterületének telekkönyve és térképi ábrázolása készült el. E munka Wüstinger József mérnök nevéhez fűződik. Wüstinger 1781-ben született Sopronban, német anyanyelvű családból származott. Mérnöki oklevelét a Institutum Geomet­ricumban szerezte meg 1815. május 16-án. Ezt követően mérnöki munkáiról — amíg Székesfehérvárra nem került — keveset tudunk. Adataink szerint Szabadka város földmérőjeként a város telekkönyvezését, majd gróf Zichy János Komárom megyei, szőnyi uradalmának térképezését és lajstromozását végezte el.

A felmérés az általános tájékozódás után, az alaphálózat kialakításával kezdődött, majd a Sárrét felmérésével és a szőlőhegy telekkönyvezésével folytatódott. A telekkönyvezés gyors előremeneteléről tanúskodik, hogy 1824 nyarán már a szántóföldek mérését végezte, majd a harmadik vető kialakításán dolgozott. A külterületi térképek többségét a munka befejezésekor 1829-ben rajzolta.

A külterület évekig tartó felmérése mellett, 1825-ben kezdte el a belterület térképezését. A város magisztrátusa ekkor hatá­rozta el az utcaelnevezések rendezését, így első „belsőségeket” ábrázoló térképe az utcák elnevezését tartalmazza. Sajnos, a korábbi utca elnevezésekről csak hiányos dokumentáció maradt fenn. A következő évben is folytatta a belterület összeírását, ekkor készítette el a házak sorszámozását, városrészenkénti számozást (Belsőváros, Felsőváros, Palotai vagy Rátzváros, Viziváros) vezetett be. Valamennyi városrészről külön készített térképeket, a Felsővárost I–II. a Palotai várost I–III. „osztályra”, kerületre bontotta. A térképekkel egy időben készült el a belterület telekkönyve is „Szabad Királyi Székes Fejérvár várossának, ház­helyeinek, kertjeinek és szürüjeinek rajzolatja, leírása és kiszá­molása” címmel. A felmérés az eredetileg kitűzött hároméves határidő helyett 1829 szeptemberében fejeződött be. Ezt követően a geometra az urbárium hivatal vezetését nyerte el. Fő feladata a föld- és birtoklevelek készítése, a külterületi változási nyilván­tartások vezetése volt.

A térkép a 185 évvel ezelőtti Székesfehérvár helyrajzát vetíti elénk. A vízrajzi környezet következtében hosszan elnyúló város a forgalmas észak-déli útvonal mentén épült ki, meridionális utcaszerkezettel. Székesfehérvár népessége a felmérés idősza­kában 20 146 fő volt, s ezzel a középvárosok kategóriájába tarto­zott. A mappa 1752 ház- és 493 kerthelyet ábrázol. A város belterü­lete 914,5 holdat, a teljes terület 27 383 holdat tett ki.

A város népességének gyors növekedése erre az időszakra a belterület növekedését is eredményezte. A bővülést hosszan tartó vízrendezési és lecsapolási munka előzte meg. Így a térkép ábrázolja az 1790-es években kialakított Vizivárost is, a városrészt 1802-ben említik a történeti források Aquatica Civitate néven. A szépen kidolgozott, felbecsülhetetlen várostörténeti értékkel bíró, kéziratos térkép rajzolt léptékű.

Csurgai Horváth József

The Map of Székesfehérvár (1826) 

The first comprehensive cadastral survey was made by order of the 1821 decree of the Treasury. The land register and the map of the downtown and periphery were made. This work was carried out by the engineer József Wüstinger. He was born in Sopron in 1781 in a family of German ancestry. He graduated as an engineer at Institutum Geometricum 16 May 1815. Little is known about his work after graduation until he arrived in Székesfehérvár. Data suggests that as a surveyor he accomplished the land register of the town Szabadka and then he completed the mapping and registering of the estate of Count János Zichy in Szőny, Komárom County.

Following a general inquiry first a grid was made, which was followed by the surveying of Sárrét and land registration of the grapery. The fact that during the summer of 1824 he was surveying plough-land suggests that he was progressing with his work quickly. He drew the periphery maps mostly when the work was concluded in 1929.

While he was surveying the periphery for years he started the mapping of the town centre in 1825. The body of magistrates decided to regularise street names; therefore his first town map depicted the names. Unfortunately, the documentation of former street names is incomplete. During the following year he continued registering the city centre, he numbered the houses and also the districts of the town (Belsőváros, Felsőváros, Palotai or Rátzváros, Viziváros). He made a map of each district, and divided Felsőváros into I–II and Palotaváros into I–III so called classes or sub districts. The cadastral register of the city centre was completed at the same time as the maps, “titled Drawings, descriptions and the cataloguing of buildings, gardens and agricultural lands of Royal Free Borough Székes Fejérvár”. The survey had originally been planned to be completed in 3 years, but finally it was finished in September 1829. After this Wüstinger became the leader of the so called Urbarium Office which was responsible for the census book of land, real estate and ownership and the changes in periphery directory.

This elaborated manuscript map proved to be of invaluable value of town history, as it shows the topography of Székesfehérvár 185 years ago. Due to its hydrographical layout the long-stretching town had developed along the busy north-south road with meridian street layout. The population of Székesfehérvár at the time of the survey was 20146, ranking the town as a medium sized one. The map depicts 1752 house sites and 493 gardens. The area of the town centre was 1300 acres, with its periphery it was 38900 acres. The sudden increase in the number of population during this period resulted in the growth of the area of the town centre. The expansion was preceded by the regulation and drainage of water ways. Therefore the map shows Viziváros, established in 1790s, which is mentioned as Aquatica Civitate in historical sources in 1802.

József Csurgai Horváth

Die Karte von Székesfehérvár (1826)

Zur ersten grundbücherlichen Vermessung von Székesfehér­vár kam infolge der Bestimmung der Hofkammer im Jahre 1821. Im Laufe dieser Vermessung wurden das Grundbuch der inneren und äußeren Stadtgebiete und der Stadtplan vom Ingenieur József Wüstinger angefertigt. Wüstinger war 1781 in Sopron, in einer deutschsprachigen Familie geboren. Sein Ingenieurdiplom erwarb er am 16-ten Mai 1815 am Institutum Geometricum. Nach unseren Forschungen führte er die Eintragungen ins Grundbuch in Szabadka als städtischer Geodet, später nahm er den Szőnyer Guthof des Grafen János Zichy im Komitat Komárom ins Inventar und zeichnete auch eine Landkarte über dieses Gebiet.

Die Vermessung wurde — nach Erwarb von allgemeinen Informationen — mit der Gestaltung des Grundnetzes begonnen, dann mit der Vermessung des Sárréts und mit der Katastrierung des Weinberges fortgesetzt. Die Landkarten über die Außengebiete zeichnete er zum größten Teil 1829, am Ende der Arbeit.

1825, parallel mit der Vermessung der Außengebiete fing er mit der Abbildung der inneren Gebiete der Stadt an. Zu dieser Zeit fasste der Stadtmagistrat einen Beschluss über die Ordnung der Straßen­benennungen, deshalb können wir heute von den von Wüstinger gezeichneten Stadtplänen sogar die Straßennamen ablesen. Über die früheren Straßennamen ist leider nur mangel­hafte Dokumentation erhaltengeblieben. Im nächsten Jahr setzte er mit der Aufzeichnung des Innengebietes fort, er führte die Nummerierung der Häuser und der Stadtteile (Innere Stadt, Offner Vorstadt, Paloter Vorstadt, Wasserstadt) ein. Er fertigte von jedem Stadtteil je einen Stadtplan an. Die sogenannte Felsőváros (Offner Vorstadt, Oberstadt) unterteilte er in I–II, die Paloter Vorstadt in I–III „Klassen”, Bezirke. Gleichzeitig mit den Stadtkarten wurde auch das Grundbuch der inneren Stadtteile mit dem Titel „Die Abbildung, Beschreibung und Ausrechnung der Grundstücke, Gärten und Dreschplätze der Freien Stadt des königlichen Stuhles Weißenburg” fertig. Die Vermessung war bereits im September 1829, drei Jahre früher als geplant, fertig.

Der detailliert ausgearbeitete, handgezeichnete Stadtplan stadthistorischen Wertes schildert die Topographie von Székesfehérvár vor 185 Jahren. Wegen ihrer hydrographischen Lage erstreckt sich die Stadt länglich und wurde damals entlang der verkehrsreichen, nord-südlichen Straße, mit einer meridionalen Straßenstruktur ausgebaut. Die Bevölkerungszahl der Stadt Székesfehérvár belief sich zur Zeit der Vermessung auf 20.146 Personen, damit gehörte sie zu der Kategorie der mittelgroßen Städte. In der Mappe sind 1752 Grundstücke für Häuser und 493 Grundstücke für Gärten abgebildet. Das Innengebiet der Stadt betrug 914,5 Joch, die Fläche der Stadt war insgesamt 27.383 Joch. Das rasche Wachstum der Bevölkerungszahl brachte zu dieser Zeit die Erweiterung des Innengebietes mit sich. Vor der Erweiterung mussten noch Trockenlegungs- und Wasserregelungsarbeiten verrichtet werden. Deswegen ist auf dem Stadtplan auch der Stadtteil „Viziváros” (Wasserstadt), die erst 1790 ins Leben gerufen wurde, zu sehen. In den historischen Quellen wird der Stadtteil erst 1802, unter dem Namen Aquatica Civitate erwähnt.

József Csurgai Horváth

Megosztás:

Ezeket látta már?

REQUIESCAT IN PACE 2.

Requiescat in pace 2.

Levéltáros nekrológok, gyászhírek és gyászjelentések
(1833–2021)


Kiadó: Városi Levéltár és Kutatóintézet
Szerkesztő: Feiszt György
Székesfehérvár, 2022 
Megvásárolható: 2500 Ft

Az Aranybulla királya

Az Aranybulla királya

Kiadó: Városi Levéltár és Kutatóintézet
Szerző: Zsoldos Attila
Székesfehérvár, 2022 
Megvásárolható: 7500 Ft